„Puzsér szerintem valami alapvető dolgot nem ért. A Nyugatra nem (csak) azért vagyunk dühösek, mert nem segített, hanem azért, mert Trianonban gyakorlatilag (több évszázad alatt végrehajtandó, de végtelenül fájdalmas) eltűnésre ítélte a magyarság egyharmadát. Az iszonyatos területi, gazdasági veszteségről nem beszélve.
Rövidebben: példátlan módon elbántak a vezető nyugati nagyhatalmak Magyarországgal, ráadásul »elvekre« hivatkozva – amelyeket egyáltalán nem tartottak be. Az oroszok akkor nem voltak az asztalnál, rájuk ezt nem lehet fogni.
Ilyen nincs, hogy ezt elfelejtsük – bár a magyar társadalom egy részének sikerült. Ráadásul az EU jelentette ígéret a sebek begyógyítására sem jött be, valami keveset rákényszerítettek a szomszédainkra, akik ímmel ámmal adtak jogokat, visszadtak dolgokat – de ez édeskevés a magyar megmaradáshoz, és már azt sem kérik számon a nyugatiak, amit 2005-ben még talán számon kértek. Nincs nemzeti kisebbségi jogvédelem az EU-ban, semmi, nulla, ami kiábrándító, rettenetesen.
Ukrajna pedig a nemzetiségi jogok tekintetében a legnagyobb visszalépést produkálta az össszes szomszédunk közül – ezen, és sok száz megalázó atrocitáson sem könnyű túllépni (bár ezek egy kisebb része tényleg orosz provokáció, de a többség nem).
Ez (is) az oka a társadalomban meglévő nyugatellenességnek. Nem, Trianont addig, amíg legalább részben jóvá nem teszik, és erre egyébként vannak jó példák, mint Dél-Tirol, nem lehet elengedni, ahogy az az a rossz, ami Ukrajnával ma történik, hiába sokkal nagyobb nagyságrendű, nem törli el, amit Ukrajna tett 2014 után a magyar közösséggel.”
Nyitókép: Facebook