Washington gyors megállapodást szeretne, Moszkva és Kijev azonban alapvető kérdésekben sem közeledett egymáshoz.
Min arról beszámoltunk, február 17-én háromoldalú béketárgyalási fordulót tartottak Genfben Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével.
A több mint öt órán át tartó egyeztetés az ukrán delegáció vezetője, Rusztem Umerov szerint elsősorban „gyakorlati kérdésekre” és a lehetséges megoldások mechanizmusára összpontosított.
A tárgyalások második napján, február 18-án véget is értek, amelyen Washington egy nyári megállapodás elérését sürgette.
Az amerikai különmegbízott, Steve Witkoff „érdemi előrelépésről” beszélt, ugyanakkor konkrét áttörésről egyik fél sem számolt be. Az egyeztetések előtt Volodimir Zelenszkij jelezte:
a legérzékenyebb kérdések továbbra is nyitottak, különösen a területi viták és a zaporizzsjai atomerőmű sorsa.
Moszkva ezzel párhuzamosan jelezte, hogy szélesebb témakört kíván napirendre venni, beleértve a területi követeléseket és egyéb politikai feltételeket is.
„A tárgyalások két napig tartottak, kedden nagyon sokáig, különböző formátumokban, szerdán pedig mintegy két órán át” – nyilatkozta Megyinszkij, aki a tárgyalásokat „nehéznek, de professzionálisnak” minősítette. „Hamarosan újabb találkozóra kerül sor” – tette hozzá.
A tárgyalásokon magas szintű delegációk vettek részt: az orosz küldöttséget Vlagyimir Putyin tanácsadója, Vlagyimir Megyinszkij vezette, akit Kijev korábban keményvonalas tárgyalóként jellemzett. Az ukrán oldalt Umerov irányította, amerikai részről pedig Witkoff mellett Jared Kushner is jelen volt.
Német, brit és francia tisztviselők szintén Genfben tartózkodnak, bár közvetlenül nem vesznek részt az orosz–ukrán egyeztetésekben; inkább koordinációs és konzultációs szerepet töltenek be.
A folytatásban a legnagyobb viták várhatóan a területi kérdések körül alakulnak ki. Ukrajna a jelenlegi frontvonalak befagyasztását tekintené reális tűzszüneti alapnak, míg Oroszország továbbra is az ukrán csapatok kivonását követeli a Donbaszból. Szintén kényes pont a zaporizzsjai atomerőmű jövője és az energetikai infrastruktúra elleni támadások kérdése.
Bár a felek folytatják a tárgyalásokat, Moszkva nyilvános nyilatkozatai továbbra is szkeptikusak, és arra utalnak, hogy alapvető követelései változatlanok. A genfi egyeztetések így inkább a pozíciók teszteléséről, mintsem a gyors békéről szóltak.
A genfi tárgyalások két, az Egyesült Arab Emírségekbeli Abu Dzabiban nemrégiben tartott tárgyalási fordulót követtek, amelyek nem vezettek eredményre.
Ezt is ajánljuk a témában
Szakértő a Mandinernek: az európai politikai elit a soft powerben hisz, miközben a NATO katonai erejének több mint kétharmadát egyetlen ország adja. Ha az Egyesült Államok nincs, a szövetség ereje megszűnik.
Nyitókép: Michaela STACHE / AFP
Az Európai Unió ezzel a lépéssel buktatá meg Orbán Viktor kormányát.
Tombol és vagdalózik a lengyel miniszterelnök, a magyar külügyminiszter pedig higgadtan elmagyarázza a valós helyzetet.
Volt itt minden: merénylet, új világrend, elutasító határozat.
Az egyik legismertebb ukrán sztárújságíró pedig már arról ír: fegyveres zavargásokat akar kirobbantani Magyarországon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Az Európai Unió már nagyon szeretné, hogy „valaki” visszavonja a magyar vétót.
Szerintük Budapest továbbra is trójai faló szerepét játssza az EU-ban.
Az orosz fél tagadta, hogy bármilyen katonai vagy hírszerzési információt osztana meg Iránnal.
Azokat is segíti a kormány, akik közelednek a nyugdíjkorhatárhoz, de nem találnak munkát.
A külügyminisztérium munkatársának frappáns válasza megfutamodásra késztette a HVG riporterét.
