„Minden évben ezen a napon a holokauszt magyar áldozataira emlékezünk. Sok évnyi egyre erősödő verbális és törvénykezési terror után 1944-ben ezen a napon kezdődött a magyar zsidóság gettóba zárása, ekkor kezdték el erőszakkal elhurcolni honfitársainkat, ekkor fordult át a gyűlölködő politika végleg emberéleteket követelő, családokat megnyomorító, ma is felfoghatatlan cselekedetekké.
Ma, több évtized távlatából is kötelességünk emlékezni arra, hogy az embertelen cselekedeteknek előzményei voltak. A numerus claususszal egyetemek kapuit zárták be diákok előtt származásuk alapján, a zsidótörvények pedig foglalkozástól, tulajdontól, alapvető jogoktól fosztották meg a magyar polgárokat ugyanezért. Nem feledkezhetünk el az antiszemita propaganda őrjöngéséről, az országot háborúba vezető politikáról sem.
Rendkívül fontos, hogy ezekről a dolgokról újra és újra beszéljünk, újra és újra emlékezzünk, újra és újra eszünkbe véssük, mi és miért történt. Mert az már a ma élők felelőssége, hogy ezek a borzalmak ne ismétlődhessenek meg többé. Ha hallgatunk, és elfelejtjük múltunkat, akkor bizony ennek ágyazunk meg.”
Nyitóképen zsidók deportálása. Fotó: Képernyőfotó