- A helyi szavazatszámlálók barátságosak, mindenki profin végzi a dolgát, gyanús esemény nem történik se napközben, se a számlálás közben. Teljes értékű szavazatszámlálói bizottsági tagokként vagyunk kezelve én és a delegált társam, ellenségeskedés nincs.
- A helyi választási bizottsági elnök, egy helyi gazda próbál rájönni, mit keresünk ott, napközben többször is próbát tett arra, hogy pontosan megértse. Elmondjuk a delegált társammal, hogy egy civil szervezet delegált minket, akit a hat ellenzéki pár bízott meg, akik összefogtak. Többszöri nekifutásra megérti: ja hát a baloldal!
Nem érti az összefogást, nem érti, miért jó, kinek kell.
- A fideszt itt nem fidesznek hívják, hanem úgy, hogy "a párt". Az emberek fejében nincs két oldal, nincs kormány és ellenzék. Van "a párt", akire ma szavazni kell - kötelességből, hálából, félelemből vagy tudatlanságból -, és van a többi futottak még párt.
- Mozgóurna, népszavazási szavazólap, nénike: "Mondja már meg, mire kell itt szavazzak? Az a baj ezzel, hogy nem mondták be a tévében, hogy mire kell itt szavazni". A listás és egyénit szerencsére bemondták neki.
- A fideszes egyéni jelölt "jóképű, nagyon illedelmes, többször is hívott telefonon, mindent megad nekünk." A pici falu központjában buszmegálló, régi coop bolt (zárva), és rengeteg omladozó ház. A templom felújítva (pap nincs még a környéken se, mise alig), a faluház mellett a jól ismert gumilapos kondipark magyar falu programból, megkímélt állapotban. Semmijük sincs.
- A számlálásnál lefagy a pofámról a stratégiai nyugalom. A párt eredménye pártlistán 80%, egyéniben 92%. Nincs csalás, a helyiek erre szavaztak, legalább fele részben középkorú, sokan fiatal emberek.
A munkám hasznos volt, de nem úgy, ahogy azt előzőleg gondoltam.
Azt hittem, hogy majd csibészeket fogok nyakon csípni, rosszalló nézéssel csalókat eltántorítani,