Éppen ötven éve ment ki vöröskokárdával a Tanácsköztársaságra emlékezni Demszky Gábor.
„A zilált, zavaros tekintetű férfi megáll a vitrin előtt, és bágyadtan bámulja. Az üveg mögött serlegek sorakoznak: »Az Év Polgármestere 1991«, »Az Év Polgármestere 1993«, »Az Évtized Városvezetője«, »Az Évszázad építtetője«, »A Huszadik Század Széchenyi Istvánja«, »A legszeretőbb férj« – ebből több is van. Remegő kezével félretolja a díjakat (köztük az »Aczél kedvenc szamizdatosa« vándortrófeát), és kihúzza azt az aprócska, selymes érintésű vörös kokárdát, amelyet kissé belepett már a por.
Milyen régen – pontosan ötven éve történt! Milyen fiatal volt!
Nézi a vörös kokárdát, és nem hisz a szemének, a kokárda közepéből maga Kun Béla mászik elő, pontosabban csak a feje, illetve annak a nagyobbik része, hiszen a maradékot ellőtték a szovjetek, amikor a kivégzésével köszönték meg a korábbi együttműködést.
»Gáborom, felveszed?« – kérdezi Kun Béla az idegesítő hangján, mire ő szelíden, finoman a szájára tapasztja a kezét. Láthatóan elgondolkodik, elmerül önmagában, mintha nem is tudná, hogy hol, melyik évben, évszázadban jár.
Eszébe jut az a szép 1972. március 21-ei nap, amikor Kőbányai Janival, meg »Mao« Lacival a Tanácsköztársaságot ünnepelték.”
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Egyértelműen kijelenthető, hogy a város népességének csökkenését a belföldi vándorlás egyenlegének romlása okozza.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
A kommunista rezsim aljas volt, beszivárgott az életünkbe, mindenkit máshogyan tett tönkre.
A kisfiút 24 évvel ezelőtt, 2000 májusában gyilkolták meg.
Több tucat bűnözőnek ad kegyelmet utolsó napjaiban az amerikai elnök.
