Dermesztő ukrán beszámoló: „A hang egyre erősebb lett, és hamar rájöttem, hogy ez valami új lehet”
Az egyik túlélő férje a frontvonalon harcol.
Senkit sem vádolnak összeesküvéselmélet-gyártással, ha feltételezi, hogy a „sötét anyag” létezik.
„És ha már az emberiség szót használtam, vajon képesek vagyunk-e meghatározni, hogy mi is az az emberiség, és ez a nyolcmilliárdnyi emberből álló szuperkomplex rendszer »csak úgy«, magától igazgatja önmagát, vagy a komplexum elemi szintű működéséhez is fel kell tételeznünk egy »nem létező«, sötét anyagot. Akárcsak a galaxisok esetében, amelyeknél komplexebb rendszerek nem nagyon léteznek a világegyetemben, és a kozmológusok sokáig azt hitték, hogy a »látható« kölcsönhatások elégséges magyarázatul szolgálnak a galaxisok létére és működésére, ám kiderült, hogy nem így van.
Ma már általános egyetértés van abban, hogy »léteznie kell« egy olyan »láthatatlan valaminek«, amelynek a feltételezése nélkül megmagyarázhatatlan maradna a galaxisok létezése, és ezt jobb híján sötét anyagnak nevezték el. Ez a »valami« nem detektálható, mert semmilyen kölcsönhatásban nincs a »mi világunkkal«, ám ettől még döntő befolyást gyakorol ránk, hiszen ő a megformálója az általunk ismert világegyetem legnagyobb komplexumainak, a galaxisoknak.
És valahol talán pontosan ebben az ellentmondásban van benne ennek a »nem létező« világerőnek a lényege is. Nem detektálható, »láthatatlan«, vagyis a műszereink számára »nem létezik«, de mégis fel kell tételeznünk a létét, mert létezésének a feltételezése nélkül nem magyarázható a világ. Érdekes módon a kozmológusok mégsem vádolnak meg senkit összeesküvéselmélet-gyártással és/vagy gyűlöletbeszéddel, ha fel meri tételezni, hogy a »sötét anyag« létezik.
Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy most már egy még titokzatosabb »sötét energia« létét is feltételezik, amely valami negatív gravitációként mindent távolít minden mástól, és mintegy szétszaggatja az egész világegyetemet, akkor rá kell döbbenünk, hogy világunkban minden metafora. Mint írás a falon láthatóvá teszi számunkra a »láthatatlant«, amely most ugyanolyan módon szaggatja szét az emberi világ belső univerzumát, mint a sötét energia a külső világmindenséget. Minden azon múlik, hogy tudunk-e olvasni az írásból.”
Nyitókép: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov