Mennyi kapitalizmus várható Márki-Zay Pétertől?

„Ha a Diétás Magyar Múzsán múlna a magyar nyilvánosság, április 3-áig hallgatnának a múzsák, ahogy egyébként mindenki más, aki kritizálná MZP-t és a magyar ellenzéket. Ha nem tetszik, ha »fanyalogsz« (hah! a csodaszó), Orbán szekerét tolod, üzente meg igen keresetlen tónusban a facebookos megmondólap.

»…te eközben tudományoskodni fogsz, hogy az ellenzéki összefogás nem elég baloldali, nem elég jobboldali, konzervatív vagy liberális. (…) Hezitálsz. Te? Ezekre? Lehet inkább nem mész szavazni, mert ezekre minek. (…) Te kifejezed a tiltakozásod. Egyéniség vagy. Minden ezt sugározza, nemcsak a szavazatod. A zoknid, a szandálod, a diplomád a falon. Te vagy a független gondolkodó. Hiszen te gondolkodsz, mérlegelsz, nemcsak úgy birka módjára szavazol« – rakott helyre a lap mindenkit, aki gondolkodik, mérlegel és valóban nemcsak úgy birka módjára szavaz. Mint ők.

A világ szerintem valóban fekete-fehér egyébként, már ami a morális igazságokat illeti: valami vagy igaz, vagy nem, egy dolog kizárólag önmagával lehet azonos, a legtöbb “kompromisszum” elvtelen hazugság. Hogy azonban mi igaz, oda kizárólag kognitív képességeink használatával juthatunk, gondolkodni pedig különösen akkor kötelességünk, ha döntenünk kell életünk alapvető kérdéseiről. Mint például április 3-án.

Vagy az ellenzék, ebben a formájában, vagy Orbán? Persze. A választástechnikailag (és történelmileg) így alakult bináris logika azonban nem azt jelenti, hogy ne lehetne hezitálni. Amikor pl. MZP nyilvánosan közli, hogy ők a kommunistákat és a fasisztákat is képviselik, őszintébb, mint bárki más ma a politikai színtéren, hiszen tényt közölt. Tényt, ami rávilágít arra, miért nem alaptalan a hezitálás.”

Nyitókép: Kisbenedek Attila / AFP