Ide figyelj, Herczeg Márk, édes egy aranyom, te, bajszos szar
Nem ellenzékellenes narratívát képviselünk többen az ÖT-ben, hanem ellenzékkritikusat.
A vita túl nagy nyilvánosságot ad az ilyen Gyurcsány- és Márki-Zay-féle trógereknek.
„Márki-Zay Péter az a típusú kocsmavendég, aki csatak részegen molesztálja a pincérnőt, sértegeti a vendégeket, verekedést provokál. Majd, miután a poharakat meg a berendezést összetörte s már a rendőrség is úton van, ártatlan képpel odatotyog a pulthoz és beszélgetni szeretne a kocsmárossal. Rém kínos, amit művel. Az ilyet legfeljebb akkor szabad megközelíteni, mikor már a vízelvezető árokban szundikál.
Mindettől egyébként független az a ténykörülmény, hogy Magyarországon a miniszterelnök-jelölti vitát (mint intézményt) meggyilkolták. Gyilkosát úgy hívják: Gyurcsány Ferenc. Szanaszét hazudta a 2006-os csörtét, agresszív-pofátlanul letorkolta Orbán Viktort, amiért a Fidesz elnöke pontról pontra megjósolta, mire készül a baloldal: adóemelésekre, megszorításokra, az egészségügy fizetőssé tételére. Orbán igazat beszélt: Gyurcsányék győzelme után jöttek az adóemelések, megszorítások, a vizitdíj meg a kórházi napidíj. Bónuszként pedig a szemkilövetések. A 2006-os vita és annak utóélete világossá tette: mániákus hazudozókkal, nárcisztikus pojácákkal nem szabad szóba állni. Úriember csak vesztesen kerülhet ki belőle. Vitázni olyanokkal lehet, akik valamennyire párbaj- és vitaképesek. Horn Gyula és Medgyessy Péter ilyen volt. Gyurcsány és Márki-Zay nem ilyen.
A vita túl nagy nyilvánosságot ad az ilyen Gyurcsány- és Márki-Zay-féle trógereknek ahhoz, hogy mérgező kisugárzásukkal, beteg handabandázásukkal sokakat átverjenek, s ezzel akár a választást a maguk javára billentsék. Az pedig csekély vigasz, hogy később úgyis lelepleződnek a hazugságaik: hiszen addigra az országot gatyára vetkőztetik, jön az IMF-hitel, a brüsszeli gyámság, az elszabadult munkanélküliség, a menetrendszerű Bokros-csomagok, a teljes csőd. Nincs újabb négy évünk egy balliberális bábkormányra!”
Fotó: Ficsor Márton