Márki-Zay Péter után, V. Naszályi Márta is kritizálta a rezsicsökkentési programot

Naszályi: »Az áram világpiaci ára töredéke annak, amit a magyarok fizetnek érte.« 

A szállítási és műszaki korlátok miatt a villamos energiának nincs világpiaci ára; legfeljebb az európai, vagy a magyar áramtőzsde árait tudjuk vizsgálni. A magyarok által fizetett áramszámlák három fő komponensből állnak; termékdíjból, rendszerhasználati díjból és adóból.  Az előző havi piaci árak – mind az európai, mind a magyar tőzsdén – csaknem négyszer olyan magasak voltak, mint a termékdíj, de a teljes szolgáltatási díjat (azaz a három komponenst együttesen) is jelentősen meghaladták. 

Naszályi: »Az állami gázkereskedő cégek sokkal kevesebb pénzért veszik a gázt, mint amennyibe kerül a magyar embereknek.«

A szolgáltatók beszerzései nem nyilvánosak, de azt tudjuk, hogy a lakossági igények jelentős részét a hosszútávú szerződés keretében beszerzett gázzal fedezik. Mivel a szerződés árképletében szerepelnek a tőzsdei árak is, így a szolgáltató beszerzési ára vélhetően a lakossági termékdíj és a piaci árak között van. A jelenlegi árkörnyezetben azonban kizárt, hogy a szolgáltató olcsóbban jut földgázhoz a rezsicsökkentett, hatósági áraknál. 

Naszályi: »Az áram ára folyamatosan nő, miközben az infláció miatt mindenkinek kevesebbet ér a pénze«

Az áram piaci ára valóban növekszik, azonban a lakossági tarifák - a rezsicsökkentésnek és az azt biztosító, hatóságilag rögzített tarifáknak köszönhetően - 2014 óta nem változtak. A rögzített lakossági árak visszafogják az inflációt. 

Naszályi: »A profitot az állam és a Fidesz-közeli energiacégek zsebelik be.«

A jelenlegi magas árkörnyezet az energiaszolgáltatóknak veszteséget okoz. A lakossági ellátás nagy részét az MVM végzi, ami egy állami tulajdonú vállalat.

Naszályi (Jávor Benedekre hivatkozva): »Az alacsony energiaár formájában juttatott támogatások nagy része nem a rászorulókat éri el, hanem a többet fogyasztó, jobb módú háztartásokat segíti«

Egy háztartás energiafogyasztását elsősorban nem annak jövedelme, hanem a háztartásban élők száma befolyásolja. Ráadásul a rezsiköltségek az alacsony jövedelmű háztartások kiadásaiban nagyobb arányt képviselnek. Az alacsony energiaár - volumen alapján - legnagyobb mértékben a nagycsaládosokat, jelentőség szerint pedig az alacsony jövedelműeket támogatja.

Naszályi: »A rezsicsökkentés nemcsak megtartható és megtartandó, de fenntarthatóbbá is tehető zöld megoldásokkal, megújuló energiaforrások használatával, szigeteléssel, az energiahatékonyság javításával.«

Nem világos, hogy Naszályi állításaiból (a poszt azzal a mondattal kezdődik, hogy: »A rezsicsökkentés óriási hazugság«, de az előbbi pontok is meglehetősen kritikusak) hogyan következik az a konklúzió, hogy megtartaná a rezsicsökkentést.

Az energiahatékonysági beruházások valóban fontosak, ezzel minden bizonnyal a kormány is egyetért, mert az előző hónapokban indította el Magyarország történetének eddigi legnagyobb lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatát.

Nyitókép: Facebook