A politikai ravaszkodás tolerálható határa ott húzódik, ahol az emberi méltóság kezdődik

De akkor mit szolgál a politika?

Hazát kell teremteni. Mindenkinek.

„Lesz itt dolog.
Hazát kell teremteni. Mindenkinek.

Mert kevés gyalázatosabb dolog van, mint ha a nemzet egy része önmagát azonosítja az egésszel. A hazával.
Mert ez esetben, téged, ki nem tartozol közéjük, hazátlanná, árulóvá, idegenné tesznek. A hazából lakcím lesz, nemzetből ország. Valójában útlevelet adnak, mondják: menj!
Teszik.
A nemzeti politika nem pártpolitika. A hazafiság kötelék. Bizalmas viszony, közszerelem.
Elvenni nemzeti szimbólumainkat a nemzet elárulása. Elvenni a kokárdát, a kultúrát, a sportot, a történelmet, az emlékezetet, valójában kitelepítés. Kitelepítés önmagadból, hazádból.
Nem megyünk el.
Itthon vagyunk.
Maradunk.
Hazát teremtünk az országból.
Mindenki hazáját.”
Nyitókép: Mátrai Dávid