„Az eltávozott legendáról a szakma és a baráti köre tudta – hiszen Kóbor nem csinált titkot belőle –, hogy bár kora teljesen indokolttá tette volna, de nem oltatta be magát.
Ami egy közel 80 éves ember esetében, örvendjen is az illető bármilyen kiváló egészségi állapotnak is, egyfajta orosz rulett.
Nem tudni, mi alapján jutott a fantasztikus, generációk életét meghatározó, karizmatikus zenész arra a következtetésre, hogy 78 évesen is képes lehet a szervezete megbirkózni a gyilkos vírussal, de valamiért úgy gondolta, hogy nincs szüksége vakcinákra.
A zenésztársaktól, és barátoktól kiszivárgott információk szerint a megboldogult énekes nem egy megrögzött vírustagadó volt, inkább csak nem vette elég komolyan a veszélyt, hitt abban, hogy elég jó kondíciónak örvend, azt gondolta, hogy ha el is kapja a vírust, át fogja vészelni a ragályt.
Kóbor Jánost most egy ország gyászolja. Azt gondolom, hogy egy ekkora legenda esetében kerülni kell mindenféle negatív jelzőt, énmegmondtamozást, vagy kárörvendést – igen, sajnos ilyen hangokkal is lehetett találkozni a közösségi médiában,– azonban mégis muszáj szót ejtenünk az okokról; például azokról a hitvány és veszélyes emberekről, akik csalhatatlanságuk és tévedhetetlenségük biztos tudatában olyan információkkal látták vagy láthatták el, amelyek miatt végül úgy döntött, ahogy döntött.”
Nyitóképünk illusztráció, fotó: MTI/Vajda János