Amerikai közgazdász: Az unió és Amerika saját partnere, Magyarország ellen indít gyűlöletkampányt

Nyugati ideológiai gyarmatosítás

Magyarország és Lengyelország egyaránt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének (NATO) és az Európai Uniónak is tagjai, ennek ellenére az elmúlt években jelentős kritika érte e két országot, mind Washington, mind Brüsszel részéről, írja José Niño venezuelai gazdasági újságíró a Mises Intézet hasábjain. Szerinte Szauron, azaz a modern amerikai nemzetbiztonsági állam szemei elől egyetlen ország sem menekülhet és e szemek kritikusan tekintenek hazánkra.

Niño kiemeli: azon kívül, hogy Joe Biden és Barack Obama volt amerikai elnök súlyos kritikával illette a két országot (Biden „totalitárius rezsimnek”, Obama „alapvetően autoriternek” nevezte azokat) még az EU-n belül is komoly vádakkal néz szembe a két közép-kelet-európai nemzet.

Hozzáteszi, hogy Hollandia részéről Mark Rutte miniszterelnök követelte hazánk kizárását az unióból. A nyugati támadások csak erősödtek, amikor egyes lengyel települések LMBTQ-mentes övezetté nyilvánították magukat, hogy felhívják a figyelmet a kulturális baloldal gyarmatosító törekvéseire.

Niño szerint a Visegrádi Csoport tagjaiként Magyarország és Lengyelország abban különböznek atlanti vetélytársaiktól, hogy nem vették át a „nyugati megszállottság” nagy részét. Ilyen a multikulturalizmus, a tömeges migráció és az alternatív életmód, illetve szokások – mindaz, amit a legtöbb nyugati demokrácia erőteljesen támogat mind az állami, mind a vállalati szektorban. Ezzel szemben a magyar és lengyel vezetők által hangoztatott álláspont, miszerint egy széles értelemben vett nyugati keresztény világhoz tartozunk, dühítik a brüsszeli technokratákat, akik kereszténység helyett inkább a menedzserizmus oltáránál hódolnak.

Elemzése szerint az biztos, hogy a két visegrádi ország viselkedése ellentmondásos azok számára, akik minden hatalmat Brüsszelnek és Washingtonnak szeretnének adni.

Niño hangsúlyozza, hogy bármennyire is megy szembe Magyarország és Lengyelország álláspontja a főárammal,

hiszen mindkét ország parlamentáris rendszerben választja vezetőit és hozza meg törvényeit.

Meg nem választott bürokraták fegyelmezik a nemzeteket

A két országot kritizáló unió ezzel szemben hemzseg a senki által meg nem választott bürokratától, akik állandóan szabályokat és önkényes rendeleteket írnak elő az egyébként szuverén nemzetek számára, teszi hozzá a közgazdász.

Az elemző szerint az úgynevezett liberális Európának leginkább a gyűlöletbeszéd-törvényeivel és más, az emberek véleménynyilvánítási szabadságát korlátozó szabályozásaival kellene foglalkozni, nem is beszélve a rossz irányba tartó zöldenergia-politikáról, amely megakadályozza, hogy az EU tagállamai olcsó és megbízható energiaforrásokhoz jussanak.

Példás magyar gazdaságpolitika

A gazdasági újságíró elemzésében kitér a magyar gazdaságpolitikára is. Kiemeli, hogy bár Magyarország és Lengyelország nem tartoznak a szabadpiaci élmezőnybe – az ötvenötödik és negyvennegyedik helyen találhatók a Heritage Foundation gazdasági szabadság index rangsorán – nem tértek le a szabadpiaci pályáról és továbbra is védik a tulajdonjogokat.

Niño ezen kívül kiemeli, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök többször is kiállt az adóharmonizációs törekvések ellen, amit a venezuelai elemző a bújtatott társaságiadó-emelésnek tart.

írja elismerően.

Energia fronton pedig Niño dicséretesnek találja, hogy Magyarország és Lengyelország nem szállnak fel az ideológiai „zöldvonatra”, ugyanis mind a magyar, mind a lengyel politikai vezetés többször is kritizálta az EU energiapolitikáját.

A Nyugat nem díjazza az okos geopolitikai egyensúlyozást

A közgazdász úgy véli: annak ellenére, hogy minden bizonyíték szerint Magyarország és Lengyelország egyáltalán nem totalitárius rezsimek, van okunk feltételezni, hogy a nyugati liberális internacionalisták továbbra is zaklatni fogják e két országot.

Magyarország e tekintetben különösen könnyű célpont, hiszen okos geopolitikai egyensúlyozása és az Oroszországgal illetve Kínával való együttműködése olyan tényezők, amelyeket biztosan nem fogadnak megértően és barátsággal Brüsszelben és Washingtonban, véli a venezuelai közgazdász.

Hozzáteszi:

Ez szerinte nem is fog változni, amíg liberális internacionalista harcosok uralják Brüsszelt és Washingtont.

Washington és Brüsszel beavatkozhat, ha egy ország nem áll be a sorba

Úgy tűnik, hogy a nyugati társadalommérnökök nem tudják értékelni a valódi sokféleséget: nem hajlandók elfogadni, hogy az országok a saját ügyeiket tetszésük szerint intézzék, írja Niño.

A közgazdász szerint érthető, ha valaki nem ért egyet egy kormányzat döntéseivel, de ettől még nem indokolt teljes rendszerváltást követelni, akár az országok alávetésével vagy külső beavatkozással. Ráadásul ha így támadná Magyarországot és Lengyelországot a Nyugat, akkor olyan instabilitást és problémákat idézne elő, amit elképzelni is nehéz. Ugyanakkor emlékeztet a szerző, hogy az úgynevezett színes forradalmak keretében korábban is beavatkozott a nyugati politika, titkosszolgálatok és civil szervezetek és kiválasztott helyi képviselőik külföldi országok belügyébe, konkrétan a választások menetébe, így egy válságot idézve elő, megbénítva és megadásra kényszerítve a célországokat.

A szerző felveti annak iróniáját, hogy Amerika nemzetközileg Afganisztánnal elbukott, így ma már saját kisebb szövetségeseit próbálja alávetni akaratának. Márpedig egyelőre a beavatkozáspárti bürokraták vannak többségben a nyugati központokban, véli a szerző.