Milyen leszel? Milyen leszek? Milyen lesz majd az a nap?
Az égig érő, behavazott fenyőfák télen, mint egy-egy katedrális. Aztán pajta épül belőlük. Jászol. És palota. Dizájnerház. Melyikből mi.
Gyapjúból karácsonyi pulóver. Tejből csokoládétorta, húsból pecsenye. Gyertyalángból képeslap. Szalmából – újabban – adventi koszorú.
Nem mondom, szeretek sütni-főzni, takarítani, készülődni. Ez a várakozásnak egyfajta anyagba rendezett szükségszerűsége. Bár most, hogy a szívem alatt hordalak (és a szívemben is, persze), egyre nehezebben megy a hajladozás. És szeretek ajándékot kapni, de főleg adni.
Életet adni… felfoghatatlan. Kiválsz belőlem. Én más leszek, s te egy másik leszel. Te leszel az a másik, ragyogóm.
A várakozásban ott van minden. A fásultság is olykor. Hogy ma már túl kiégettnek érzem magam a csodához. Elfáradtam. Aztán mozdulsz egyet, és értelemmel telítődik a mindenség.
Ilyenkor könnyű megpillantani a végtelent egy karácsonyi díszgömb tükröződésében. Pedig csak a várandós alakomat akartam lopva meglesni a kirakatüvegben. Az ajándékcsomagolásba rejtett varázslatot egy kritikán aluli reklámfilmben. Elfintorodom, mert giccses az egész, és felháborító, hogy már nyáron elkezdenék, ha egy mód lenne rá, na de a gyerekkori karácsonyok… éppen így zizegett a fényes papír, ahogy lehámoztam az első díszdobozról. Te is így fogod majd?
Megérezni egy illatban az ünnepi bejgli ígéretét, a cukrászda előtt elsietve. Alig tudok ellenállni a kísértésnek. Mióta bennem növekedsz, így van ez.
Ilyenkor legkönnyebb a törékeny létezésről megsejteni, hogy biztos pontba érkezik, az utcán sietve, vagy a pékségben, sorban állás közben, a tévé előtt, pizsamában, kiskanállal kávéscsészét kocogtatva, vagy a hivatalban toporogva, ilyenkor, mikor meglep a várakozás izgalma, hogy nemsokára találkozunk.
Milyen leszel? Milyen leszek? Milyen lesz majd az a nap?
Csak a legfontosabbakat előkészíteni. A legtisztábbat. A legszebbet.
A koszorúm ez lesz: üres karjaimat körformára fonom, s ringatlak-ringatlak, mint a fenyő a jászolt, mint az erdő a bölcsőt, míg megérkezel.
(Nyitókép: Réz Johanna)
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Ungár Péter, az LMP társelnöke kijelentette, pártja nem támogatja az ellenzék közvetlen államfőválasztásról szóló kampányát, amit elhibázottnak tart.
A gyermekvállalásra készülő fiatalok felkészítésével és a közösségek megerősítésével sokat tehetünk a gyermekeinkért Bagdy Emőke szerint.
„A német feldolgozóipar zsugorodik, eközben a hozzá kapcsolódó magyar bővül – ez élesen mutatja, hogy a magyar konnektivitási stratégia működik” – mondja lapunknak az ír közgazdász, a Magyar Külügyi Intézet vendégkutatója. Kifizetődő közvetítő államnak lenni a Kelet és a Nyugat között? Milyen mozgástere lesz Magyarországnak a multipoláris világrendben? Interjúnk.
