„Mint ismert Pécsett 2019-ben győzött az ellenzéki akkor épp ötpárti összefogás, élén egy civil jelölttel, Péterffy Attilával. Az egyéni körzetekben is taroltak a Fidesz-KDNP-ÖPE jelöltjeivel szemben, kétharmados többségük lett a közgyűlésben.
Azonban sikertörténetnek az elmúlt két évet mérsékelten lehet nevezni. Határozott véleményem pécsi lakosként, hogy erről nem Péterffy tehet.
Nem tisztem őt védeni, de én azt látom, hogy az ő keze kötve van, öt pártot kell –vagy kellett volna – egyben tartania, ami akkor is nehéz feladatnak ígérkezne, ha tisztességes, becsületes, jószándékú és nem utolsósorban kellő tudással rendelkező képviselők ülnének a sorokban.
Csak hát ilyenből keveset találunk, ellenben akadnak bőven megélhetési politikusok, simlis alakok, vagy csak szimplán – és elnézést a szóért – butuska képviselők.
Olyan pártokkal a hátuk mögött, akikre külön-külön alig szavazott volna bárki, azonban a kívülről érkező, felkészültnek tűnő civil jelölt mögé a város lakossága már könnyebben beállt. Ismerős történet, igaz?
Ezeknek a pártoknak Péterffy jó volt: a hátán felkapaszkodva visszajutottak a hatalomba. A hatalomba, amit nem véletlenül vesztettek el 2009-ben. Az akkori baloldali városvezetés több tízmilliárdos hiányt halmozott fel, és hiába volt sokáig az MSZP egyik utolsó bástyája a város, a Fidesz könnyedén győzött 2009-ben, 2010-ben és 2014-ben is. Úgy, hogy itt helyben igazán népszerű soha nem volt a jelenlegi kormánypárt.”