„Ma sem tudom jobban – esetleg hosszabban, de azt minek? – megfogalmazni, mint 2019 novemberében tettem a Magyar Narancsban írt cikkemben: A világbajnokság közvetlen bevételei a jellemzően budapesti székhelyű gazdasági szereplőkhöz áramlanak, akik a fővárosnak fizetnek helyi adót – de ha nem, akkor sem jellemző, hogy a vidéki kistelepüléseknek. Az eseménnyel kapcsolatos majd minden turisztikai gazdasági hatás Budapestet érinti: a szállás, a parkolás, a tömeg- és magánközlekedés, a vendéglátás díjai mind Budapestet gazdagítják. Nemkülönben az imázsépítés hozadéka (már ha tényleg létezik): nem magyar atlétikai vébé lesz ez, hanem IAAF Atlétikai Világbajnokság, Budapest. A többletfogyasztáshoz kapcsolódó termékek előállításából, például a több vendég által elfogyasztott több rosejbni megsütéséhez szükséges krumpli megtermeléséből, azaz a közvetett hatásokból már a fővárosnál szélesebb körben is részesednek az érintettek.
Ha nem lenne világbajnokság, jelentős többletbevételektől esnének el a budapesti bérkocsisok, kocsmárosok és markotányosok, fogadósok, sárkányfűárusok, dévaj mulattatók és mutatványosok, a muzsikusok is és a festők is, továbbá a kőfaragók és a balett-táncosok. Szóval közvetlenül-közvetve majd mindenki veszítene, aki hozzáadott értéket teremt Budapesten. Ennél többet talán csak az a vidéki Magyarország, azok a fővároson kívül élő emberek, akik bár nem az ő falujukat ékesíti majd, és igen keveset fogják amúgy használni, de adójukból részben ők is finanszírozzák az atlétikai stadion, a 100 hektár minőségi zöldfelület és a Ferencvárosi Szabadidős és Sportpark megépítését. Tegyük hozzá, ha lesz világbajnokság, és a vidékiek legalább azt látni akarják, mire is ment el a pénzük, akkor még többet fizethetnek Budapestnek: tömegközlekedést és parkolást, vendéglátást és szórakozást.