Aki a nyelvet uralja, a közgondolkodást is uralja.
Aprócska hírként bukkant fel, hogy Berlin és München tömegközlekedési vállalatai száműzik tájékoztató anyagaikból a Schwarzfahren (feketén utazni) kifejezést. Mindezt elővigyázatosságból, nehogy a rasszizmus vádját vonják magukra. Lehetne nevetni a menetrendszerűen érkező, újabb igazodási kényszeren, csak már nem ez az első eset, hogy Európa nyugati felén szemérmetlenül túltolják a PC-t.
Többször értekeztem róla, hogy a tengerentúlról begyűrűző társadalommérnökösködő trendek (legyen szó a safe space-ek világáról, az LMBTQ-lobbiról, a BLM-ről) egyik közös törekvése a nyelv uralása.
Aki a nyelvet formálja, a gondolkodásra is hat, szavaink, kifejezésmódunk, nyelvi reprezentációnk az identitásunkat, szemléletmódunkat tükrözik. Kifejezések tabusítása, helyettesítése, finomhangolása
A közbeszéd kilúgozásába illeszkedik a korábbi filmes vagy irodalmi klasszikusok (Elfújta a szél, Tíz kicsi néger, stb.) átírása vagy egyenesen száműzése, a haladár egyetemeken bizonyos, triggerelőnek nyilvánított kifejezések tiltólistára helyezése (tulajdonképpen a közbeszéd átkódolása) vagy a nemi egyenjogúság erőltetett nyelvi letükrözése is.
Hazai fronton ugyanezt a sort folytatja Dobrev Klára a felvidéki magyarságot megalázó bratislavázással, a tradicionális családfogalmat önkényesen kitágító „szivárványcsalád” kifejezés vagy a Patent Egyesület kampánya, amelyben az abortusz kapcsán szorgalmazták hagyományos kifejezések elhagyását, helyettesítést. Emlékezetes, az „anya, apa és szülő” kifejezések helyett „terhes nő és terhes nő partnere” szavakat javasolták az empatikusság jegyében.
Ez utóbbi, tragikomikus küszködés már-már önmaguk paródiájában fordítja át a nyelvformáló törekvéseket, és talán mindennél jobban mutatja e trendek erőltetettségét, mesterkéltségét, valóságtól elrugaszkodottságát. Ugyanígy a Schwarzfahren pánikszerű eltörlése sem fogja megszüntetni a bliccelést, és
És hogy ez mit vetít előre? Tekintve, hogy a haladárok előszeretettel adaptálják hazai környezetbe a nyugati mintákat (lásd: a rövid életű BLM-szobor a Ferencvárosban), nem lennék meglepve hasonló bornírtságon nálunk sem. A feketegazdaság, feketemunka, feketekereskedelem (történelmi kontextusok!), mellett veszélyben Babits Fekete országa, Stendhal Vörös és feketéje, de uram bocsá, egy feketét rendelni is végzetes bűnné válhat. A migrációs áthallású Fekete-tengerről már ne is beszéljünk.
Komolyabbra fordítva: Szalay Károly irodalomtörténész idézi előszeretettel Karinthy megállapítását, ami nem is lehetne aktuálisabb, mint most: „Új Bábelt élünk, a fogalmak pokoli zűrzavarát. Gyalázatos hazugok megrontották a szavak becsületét.” Bibliai tanulság, hogy a bábeli tornyok mindig összeomlanak. Az pedig rajtunk, a normalitás talaján álló maradiakon is múlik, hogy mikor.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Végül sikerült megfékezni a támadókat.
Sérelmezik: diszkriminatív a házelnök teremfoglalási gyakorlata.
Csak úgy kíváncsiságból.
Még a szponzor is tombol a történtek után.
Alex Consani a díjátadón külön köszönetet mondott azoknak, akik előtte jártak, többek között a fekete transz nőknek.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
