Köszönjük, hogy megtanította nekünk nemcsak nézni, látni is, és jól szeretni Budapestet.
„Kisiskolás voltam, nem tudtam pontosan, kicsoda Pallas Athéné, amikor a tévében egy különös ember hidak díszítőelemeiről, régen gyönyörű, a 70-es évekre szomorúan lepusztult épületekről, kapukról, kerítésekről, homlokzatokról beszélt.
Édesapám, aki jóval a háború előtt született, és finoman szólva nem rajongott a szocialista építészet vívmányaiért, mélyen egyetértett minden szavával.
A műsor Ráday Mihály Unokáink sem fogják látni című városvédő sorozata volt, persze mindig megnéztük.
Ráday bátor volt: az akkoriban divatos rideg építészeti funkcionalitás elvével szembemenve olyan dolgokról beszélt, mint a szecessziós homlokzatdíszek, épületszobrok, kovácsoltvas kapuk és kandeláberek.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy mindez nem egy letűnt kor maradványa, nem szemét, rozsda – hanem érték. Eltüntetésükkel megváltozik az utcakép, és örökre elvész a város hangulata. Mindez azt erősítette bennem, hogy a régi nem feltétlenül bezúzandó, eltörlendő.
Ráday abban is zseniális volt, ahogy játékosan bevonta a városlakókat a pusztuló értékek megőrzésébe, lokálpatrióta városvédővé téve sok, erre fogékony polgárt. Megtanította látni Budapestet: észrevenni a rohadó homlokzatok, aládúcolt udvarok mögött a felújításra és megőrzésre méltó épületet, utcaképet, hangulatot. A város lelkét.”
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A Tisza Párt elnöke továbbra sem hajlandó elárulni álláspontját a legfontosabb kérdésekben.
Még a végén árnyalódna a „mindenki azt mérte, hogy” közhangulat.
Vagy nem lehet, hogy csak simán félreértették azt, hogy ha a Tisza nyer, akkor [email protected]?
A hatóság szerint a helyzet továbbra is egyértelmű, Tordai Bence eddigi lépései pedig csupán az időhúzást szolgálták.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Ömlik a pénz a magyar családokhoz. Ígéretek helyett valóság.
Az amerikai alelnök egy rövid ideig visszatért eredeti foglalkozásához.
