„Tízévesen: Addig örülj, amíg tanulhatsz, majd meglátod, milyen szar lesz dolgozni!
Húszévesen: Bárcsak az éjszakai műszakot kapnám még több pótlékért!
Harmincévesen: Bárcsak előléptetnének, ha már ennyit dolgozom március 15-én!
Negyvenévesen: Bárcsak fizethetnék azért, hogy több szabadidőm lehessen!
Rengeteg embernek nincs karácsonya, szilvesztere, hétvégéje, estéje. Gondoljunk csak a vendéglátósra, a mentősre, tűzoltóra, rendőrre, vasutasra, eladóra, a kamionosra, az orvosra, a miniszterelnökre – ezeket mindenki tudja.
Ám sokan nem tudják, hogy bizony a klasszikus irodai multis SSC-kben (szolgáltatóközpontok) sem alapjog a szabad ünnepnap. Dolgozhat az ember éjjel-nappali ügyfélszolgálaton vagy IT-csapatban, de a számviteli jellegű munkakörök is megkövetelik az unszociális órák alatti munkát havi-éves zárások, leltárfelvétel, egyéb határidők esetén.
Persze értjük: mennyivel kényelmesebb alul semmiben kinyitni a céges laptop tetejét nagypéntek este az ágyban ülve (vagy akár szépen felöltözve az irodában), mint ugyanekkor betörőt fogni a X. kerületben – egy szavunk se lehet. De ettől még tényleg így kell-e ennek lennie?”