Merre tovább, magyar gazdaság?

„Idén sajnos részben megismétlődni látszik a tavalyi forgatókönyv. Február közepéig többnyire kedvező gazdasági adatokat láthattunk, a járvány második hulláma is laposodott, sokan bíztak abban, hogy az európai gazdaságok fokozatosan nyithatnak. Ezzel szemben a koronavírus-járvány új erőre kapott, több ország is további korlátozásokat jelentett be, és felvetődik a kérdés, hogy ismét át kell-e írni a globális és a magyar forgatókönyveket.

Összességében elmondható, hogy a harmadik hullám miatt még szélesebbé válnak a szakadékok a különböző ágazatok között és emiatt teljesen eltérő sebességgel jöhetnek ki a járvány okozta válságból.

Az építőipar és talán az ipar inkább V-alakú görbét rajzolhat. A súlyos veszteségekkel, kereslethiánnyal küzdő szektorokban – például a vendéglátás, turizmusban – még teljesen bizonytalan a kilábalás időpontja. Ráadásul a járvány harmadik hulláma miatt a kínálati oldal is nyomás alá kerülhetett és zsugorodhatott, azaz több szolgáltató felhagyhatott a tevékenységgel, mivel nem tudta finanszírozni a járvány alatti lényegében zéró bevételes időszakot.

Az idei év növekedési kilátásait illetően az első negyedév kedvezőtlenebbül alakulhatott, mint arra év elején számítani lehetett, ugyanakkor a társadalom átoltása gyorsabban halad, így a gazdasági nyitás is hamarabb kezdődik, amely a belső kereslet felfutásán keresztül támogatja a kilábalást. Természetesen a járványhullámok alakulása továbbra is nagy bizonytalanságot jelentenek, 2021-ben 4,5 százalék körüli növekedésre lehet számítani. Amíg idén a szolgáltatószektor lemaradó ágazat maradhat, és várhatóan még 2022-ben sem sikerül visszazárnia a korábbi trendhez, jövőre ez a szektor húzhatja leginkább a növekedést és összességében 5,3 százalék körül bővülhet a magyar gazdaság.”