Órák alatt halnak meg huszonévesek

„Tavaly ősszel azt mondta, egy csomó meglepetést tartogat számunkra ez a vírus. Még mindig így van?

Persze, hisz folyton új változatok jönnek létre. Már tavaly május-júniusban legalább hat mutánsát írták le a spanyolok, molekuláris alapon leolvasták a genetikai állományát, és változatokat találtak, de azok nem voltak súlyosabbak az eredetinél. Ez a felfedezés nem kapcsolódott ahhoz a rossz élményhez, amit most érzünk a brit – és a többi variánsnál.

Igaz lehet, hogy akár 12 ezer változata létezik?

Szerintem sokkal több, de kezdjük az elejéről. Nem biztos, hogy a vuhani volt az első SARS-Cov-2 vírus, de kirobbanni a mostani tudásunk szerint 2019 végén Vuhanban tudott. Egy vírus nem élőlény, tehát nem osztódik, hanem megsokszorozza, másoltatja magát a megfertőzött sejttel. Úgy kell ezt elképzelni, mint amikor egy középkori szerzetes a sötét teremben másolta a kódexeket és közben vétett hibákat. Nem változtatta meg az egész értelmét, de a kis elírásokkal új változatokat hozott létre. Jobb így nevezni ennek a vírusnak is az egyes variánsait, mert a mutáns szó valamilyen szörnyet, torz lényt sugall, holott nem erről van szó. Gondoljon bele, mi, emberek is rendkívül sok genetikai elemünkben vagyunk eltérőek. Miért a vírusok ne lennének azok?

Mitől függ, hogy egy vakcina mit ér az egyes vírusvariánsokkal szemben?

Jelenleg körülbelül 70 vakcina áll már klinikai fejlesztés alatt. A vakcinafejlesztést úgy is elképzelhetjük, hogy a vírus örökítőanyaga egy 30 ezer betűből álló könyvlap és van egy számítógép, már inkább mesterséges intelligencia, amely az eddig felbukkant vírusvariációk adatai alapján képes megmondani, milyen új változatok kialakulása valószínű. Ez alapján pedig azonnal elkezdik ellenük az új vakcinát gyártani. Az a jó vakcina, ami minél több mutáns ellen ad immunvédelmet, és amely az immunrendszerünket meg tudja tanítani arra, hogy ha majd jön ez a várhatóan kialakuló mutáns vagy a meglévő variánsok közül valamelyik, azt eredményesen semlegesítse.

Miért van nálunk ennyi halott?

Semmiféle genetikai háttere nincs, de azt mutatja, hogy a magyar egészségügy nagyon rossz állapotban van, amiért az elmúlt 30 év valamennyi kormánya felelős. Nem is olyan régen gyakorlatilag felszámolták az előtte nemzetközi összehasonlításban is jól működő közegészségügyi hálózatot, az egyetemi oktatásban az infektológia háttérbe szorult, és persze mi, emberek is felelőtlenek vagyunk. Nyakunkon a klímaváltozás, itt lappanganak a mostanihoz hasonló vírusok, de nem foglalkozunk vele.

A pandémia után javulhat a hozzáállás?

Remélni remélem, de sajnos ebben kissé szkeptikus vagyok. Kampányok helyett hosszú távon kellene tervezni, kezdve az iskolai egészségnevelési oktatás gyökeres átalakításával.”