A róka és a sündisznó: a politikai szakértők esete a vakcinákkal

A szerző a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója

A politikai szakértők két alapvető típusának a megismerése elősegíti a vakcinák körüli vita megértését. Ugyanakkor az orosz vakcina, pontosabban a Szputnyik V körül kibontakozott vita lehetőséget biztosít a politikai szakértők gondolkodásának megértésére. Elméleti kérdésnek tűnik, de gyakorlati következményei vannak, különösen a világjárvány idején. A tisztánlátás most különösen fontos.

Az egyik típus olyan szakértőket egyesít,

A vakcinák esetén látjuk, hogy az ilyen szakértők körében a Nyugat - Kelet szembeállítása a kiválasztott univerzális elmélet, ehhez kapcsolódik a szakmailag megkérdőjelezhető „keleti vakcinák” fogalom használata és a kapcsolódó narratívák népszerűsítése, előítéletek megerősítése. „…türelmetlenek azokkal szemben, akik nem úgy látják a dolgokat, mint ők… kiváltképp vonakodnak beismerni a hibáikat…” – írja le őket Daniel Kahneman.

A másik típus olyan szakértőket egyesít, akiknek komplex gondolkodásuk van, szerintük a világot számos tényező és erő interakciója alakítja. A vakcinák esetén látjuk, hogy az ilyen szakértők körében az orosz, a kínai és más vakcinafejlesztések ugyanolyanok, mint az amerikai, az európai és más vakcinafejlesztések; ezek között mindegyik megítélhető a hatásosság, a biztonságosság és más releváns szempontok alapján.

Ebben a csoportosításban kiemelten fontos, hogy a szakértők hogyan gondolkodnak, nem pedig az, hogy mit gondolnak. A két kategória egyébként a szakértői spektrum két végpontja.

Az említett szakértői típusokat Philip E. Tetlock azonosított a mára klasszikusnak számító kutatásában és a kapcsolódó Szakértő politikai előrejelzés című könyvében. Ebben Isaiah Berlin filozófus írásaiból kölcsönözte a kapcsolódó aforizmát, mely szerint az első szakértői típus a sündisznó, a második pedig a róka.

A kutató szerint a szakértői előrejelzésben a másik típus, vagyis a „rókák” teljesítenek jobban.

A kutatása azt is megmutatta, hogy a média az első típust („sündisznókat”) preferálja éppen a leegyszerűsítő határozott véleményük miatt. Ebben az esetben a Nyugat – Kelet szembeállításának leegyszerűsítő sémája szerint Oroszország vagy Kína nem lehet képes hatékony és gyors vakcinafejlesztésre, főleg annak fényében nem, hogy világszerte látjuk számos sikeres gyógyszergyártót feladni a vonatkozó fejlesztéseiket.

Miért ebben az esetben is a rókák, vagyis a komplex módon gondolkodó szakértők, megközelítése a célravezetőbb? Az ilyen szakértők számos tényezőt mérlegelik. Oroszország vonatkozó képességei, a korábbi orosz vakcinafejlesztési eredmények, a fejlesztő intézet nemzetközi megítélése, a fejlesztők szakmai előélete mind közvetett, de releváns tényezői a véleményalkotásnak. Ezzel szemben az ország politikai berendezkedése, az ideológiai sajátosságok döntően irreleváns tényezők a vakcinafejlesztés szempontjából.

A vakcina megítélésében két fő szempont létezik: annak hatékonysága és biztonsága. („Mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, amíg megfogja az egeret.”)

Ezzel szemben a sündisznók, vagyis az „egy elmélet”-típusú szakértőkre kevés hatást gyakorolnak az elméletükkel ellenkező bizonyítékok. A vakcina egyes és kettes fázisú klinikai vizsgálatainak az eredményei 2020 szeptemberében, a harmadik fázisú klinikai vizsgálat eredményei 2021 februárjában, az elismert szakértők véleménye, a nemzetközi médiumok beszámolói, az eddig világszerte beoltott több millió ember, Oroszországon kívül kiemelten Argentínában és a szomszédos Szerbiában – mindezen adatok hatástalanok az „egy elmélettel” szemben.

Az a szakértő, mely a szeptemberi publikációt követően pozitívan viszonyult a készítményhez, ígéretesként jellemezve azt, miközben óvatosságra intett és a harmadik fázis befejezését várta – jogosan nevezhető rókának; ezzel szemben

Az Oxford/AstraZeneca készítményét is hasonlóan értékelték a „rókák” néhány hónappal ezelőtt: ígéretes vakcinajelölt, a sikerének magas a valószínűsége. A brit kormány bizalma jeléül a klinikai vizsgálatok lezárása előtt kötötte le jelentős mennyiséget, ahogyan az Európai Unió is. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) pedig a klinikai vizsgálatok befejezése előtt kezdeményezte a jóváhagyáshoz szükséges eljárást. Az orosz vakcina esetén hasonló nem merült fel azután sem, hogy az AstraZeneca cég az orosz fejlesztőkkel közös klinikai vizsgálatba kezdett a két vakcina együttes alkalmazására vonatkozóan.

Míg a gyógyszerkészítmények tudományos vizsgálata alapvető követelmény, addig a politikai szakértői vélemények tudományos vizsgálata nem merül fel – írja Tetlock egy másik könyvében (Superforecasting: The Art and Science of Prediction). A politikai szakértők két alapvető típusának ismerete egy apró, de tényekre alapozott lépés.