Az orvostudományi és műszaki egyetemek szerintem ezen a téren sikeresebbek. Számos pozitív példa van, Debrecenben és Szegeden is világszínvonalú a kutatás. Nem véletlen, hogy vidékre olyan helyekre települtek a nagy autóipari és informatikai cégek, ahol a tudás újratermelődésének fellegvárai találhatók. A győri Széchenyi István Egyetem napi működésében régóta részt vesz az Audi gyár. Az egyetemen olyan közös kutatási programok folynak, amelyek a vezető nélküli járművek kapcsolatát vagy a mesterséges intelligenciát vizsgálják. Ígéretes a Dunaújvárosi Egyetem atomenergia-ipari kapcsolata is.
Megint tömegessé fog válni az oktatás?
Pont ez okozott gondot, hogy a tömegoktatás miatt jócskán megnőtt a középszer súlya, és ez visszahúzta a kiugró teljesítményeket. A nyolcvanas években a szakkollégiumok létrehozása – így a Bibó István Szakkollégium vagy a rendszerváltás után a Századvég-iskola alapítása – is egy ilyen kitörési kísérlet volt. Az egyetemek láthatóan sokkal lassabban reagáltak ezekre a folyamatokra. A tömegoktatás is olyan, mint egy csatahajó, amely nagyon nehezen változtat irányt, és amelynél sokkal gyorsabban változik a társadalmi környezet. A modellváltás a gyorsabb alkalmazkodási lehetőséget is megteremti. A Corvinus egyik célja, hogy viszonylag rövid időn belül bekerüljön a legjobb kelet-közép-európai business schoolok közé.