Lackner diadalt aratott a bíróságon

A minap ítéletet hozott az egyik helyi bíróság. Ez a dolga, ebben semmi hír sincs.

A bíróság egy rágalmazási ügyben mondta ki, hogy a vádlott bűnös, ezért megrovásban részesítette az elkövetőt. Ez is rendben van, haladjunk.

Mind a sértett – aki egyben a magánvádló is –, mind az elítélt politikus. Itt már kezd érdekesebbé válni a dolog, de azért rendkívülinek nem nevezném. Elég gyakran előfordul kis hazánkban, hogy a politikusok nem bírnak el egymással a parlamentben, a közgyűléseken, nyilvánosság előtt, ezért úgy vélik, az a legjobb, ha az igazságszolgáltatás kezébe helyezik a sorsukat, ha már nem párbajozhatnak.

(Utóbbit nem biztos, hogy mindenki be tudja azonosítani, ő a kispesti önkormányzat Fidesz-frakciójának a vezetője. Lacknerről, a XIX. kerületi botrányok főszereplőjéről – aki a mai napig képviselő, bár az MSZP-ből már kirúgták – azonban csak az nem hallott, aki az elmúlt másfél évben egy olyan lakatlan szigeten tartózkodott, amely még a térképeken sincs rajta.)

Nos, innentől már kezd izgalmasabbá válni a történet.

A helyzet tehát az, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb korrupciós botrányával összefüggésben eddig egyetlen elmarasztaló ítélet született, mégpedig azzal a fideszes politikussal szemben, aki egy Facebook-bejegyzésben…, innentől pedig inkább a Mandiner egy régebbi cikkéből idézünk, amit Lackner – és ezért nagyon hálásak lehetünk ennek a derék embernek – nem vett zokon.

Tehát a 2020. október 26-án megjelent cikkünkben Dódity Gabriella elmondta a Mandinernek, hogy Facebook-posztjában Lackner fehér poros orráról írt, és Lackner szerint ezzel azt a képet festette, hogy ő drogos, „ezért 1,5 millió forint sérelemdíjat követel tőlem és 180 óra közmunka kiszabását is kérte. … Egyet nem tudok: ha én festettem róla ezt a képet, akkor ő mit festett magáról azon a fehér poros, ventilátoros videófelvételen?”

Az interjú elkészítésekor elképzelni sem tudtam volna, hogy a kormánypárti politikusnak egy másodpercig is aggódnia kellene, hiszen a HírTv több órás felvételén (egy) Lackner Csaba(hoz megszólalásig hasonló férfi?) dicsekedve mesél arról, hogyan nyúlják le a kispesti önkormányzat pénzét – na nem a hivatal büdzséjéből veszik ki a pénzt, hanem a külső vállalkozók osztják vissza a lét, magyarázkodott, mintha nem lenne teljesen mindegy –, milyen módszerekkel jutnak százmilliókhoz, és a nagyképű szövegelése közben egy fehér port (szódabikarbóna, porcukor, liszt, esetleg más?) tartalmazó zacskóval babrál. Ráadásul később – az arcát is vállalva – mesélte el a tévének Ákos, a sofőr, a bulik egyik résztvevője, hogy

a felvételen látható, hallható dolgok valóban megtörténtek, és még szaftos, kurvázós tivornyákról is anekdotázott.

Feltehetően Dódity ügyvédje is úgy vélte, ujjgyakorlat lesz képviselni védencét, hátradől, kér egy pohár bambit, a bíróság pedig rövid úton dönt a felmentésről.

Hát nem ez lett a sztori vége, nagyon nem. De még mielőtt rátérünk arra, hogy mivel indokolta a felettébb bizarr döntését a bíró, érdemes idézni Lackner, a sértett (ez a kifejezés önmagában abszurd) beadványából. Már az is a cinizmus Mount Everestjét (vagy talán kifejezőbb, ha Mariana-árkát írunk a maga iszonytató mélységével) jelenti, hogy egyáltalán Lackner a bírósághoz fordult.

Ám az irat ennél tovább megy, az szerepel benne, hogy Dódity Gabriella állításai „alkalmasak arra, hogy rólam a társadalomban és a környezetemben (családomban, baráti körömben), illetve a munkahelyemen, szakmámban kialakult kedvező értékítéletet negatív irányba befolyásolják, tehát becsületemet nagy mértékben csorbítsák. (…) A fentebb idézettek személyem lejáratására törekvő, becsületem csorbítására alkalmas kifejezések, amelyek a társadalmi megítélés szférájába esnek, a rólam, mint helyi önkormányzati képviselőről és 3 gyermekes édesapjáról kialakított értékítéletet nagy mértékben és súlyosan negatív színben érintik.”

Nehéz eldönteni, hogy ezeket a mondatokat olvasva

Azt gyanítom, egyszerre mindkettőben.

Na de akkor vissza a tárgyaláshoz. Dódity Gabriella kép- és hangfelvételekkel, valamint négy tanúval akarta bebizonyítani, hogy igaz, amit a Facebook-posztban leírt. A bíróság azonban nem adta meg a lehetőséget a valóság bizonyítására – erre közérdekből vagy a bárkinek a jogos érdekéből kerülhet sor –, holott ezzel a vádlott megvédhette volna magát, hiszen, ha a becsület csorbítására alkalmas tény valónak bizonyul, akkor Dódity nem lett volna büntethető. Ám a bíróság arra hivatkozva tagadta meg ezt a lehetőséget, hogy nem a Facebook az a fórum, ahol a nyomós magánérdek és a közérdek szerepet játszhat.

Persze az igazságszolgáltatás a társadalomnak nem az a szegmense, amelyet rá lehetne bízni a laikus közvéleményre, mert akkor hetente akasztanának embereket Magyarországon, és nagyon helyes, hogy már nincs halálbüntetés. Annyit azonban nyugodtan kijelenthetünk, hogy az azért mégis csak vérlázító, hogy Lackner, ez a politikai szélhámos megdicsőülve jött ki a bíróságról, az ügyéről kulturáltan, de ironikusan író Dódityra viszont rásütötték a „bűnös” bélyeget.

A jogi egyetemeken nem győzik a hallgatók fejébe verni, hogy persze vannak a jogszabályok, azok nagyon fontosak az ügyek elbírálásánál, de

a bírónak minden esetben ügyelnie kell arra, hogy ne rugaszkodjon el a való élettől, amikor a döntését meghozza.

Arról nem beszélve, hogy a büntető törvénykönyv szerint csak az a cselekmény számít bűncselekménynek, amely veszélyes a társadalomra, ennek pedig olyan tevékenységnek vagy mulasztásnak kell lenni, amely mások személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti. Azért arra roppant kíváncsi lennék, hogy a bíró szerint miért sérti Lackner személyét vagy jogait az, hogy Dódity plasztikusan leírta azt, ami a felvételeken látható.

A fideszes politikus most már

és még a büntető törvénykönyvet is ismerik.

Ha viszont Dódity tévedett és a felvételeken mégsem Lackner látható, hanem egy hasonmása, vagy ha ugyan Lackner látható rajta, de a zacskóban nem drog, hanem szódabikarbóna/porcukor/liszt volt, akkor Dódity megérdemli a sorsát. Ebben az esetben én nemcsak megrovást szabnék ki rá, hanem a törvény vasszigorával arra ítélném mellékbüntetésként, hogy be kell lépnie az MSZP-be.

Nyitóképünkön: sütőpor!