A második állítás szerint Magyarországnak összesen 11 ezer milliárd forint EU-s támogatás jut 2021 és 2027 között. Ez igaz. Ebből, ha a kormány nem tenne meg mindent (lásd később) azért, hogy Budapestre sokkal több jusson, mint amennyi az EU-s szabályok alapján járna, kevés jutna ide, ez részben igaz. Magyarázat nélkül mégis hamis. Budapest ugyanis fejlett régiónak minősül az EU-ban, ezért nagyon kevés pénzt kap a területi alapon kiosztott forrásokból. Ez már az előző időszakban is így volt. A Budapestnek jutó forrást az ország 11 ezer milliárdos forrástömegével összevetni (amiben ráadásul az agrárpénzek is benne vannak) az olvasó szándékos megtévesztésének minősül.
A következő állítás, miszerint a Fővárosnak 5 milliárd forintot ad a kormány, ugyanakkor többszörösen, súlyosan valótlan.
A cikk ugyanis a Budapestnek járó ERFA-forrás 20%-át próbálta kiszámolni. Nem sikerült. Budapestnek (az EU szabályai szerint és következtében) a kötelező hazai társfinanszírozással együtt járó ERFA-pénze 60 Mrd Ft (szemben a vidék több mint 5000 milliárdos ERFA-forrásával). Ennek a 60-nak a 20%-a 12 Mrd Ft, nem pedig 5. Valószínűleg csak a hazai társfinanszírozás nélküli forrást számolták, ami az összeg 40%-a, de ez téves. Tessék egyeztetni a »444 által megkérdezett szakértőkkel«...
Az említett 60 Mrd Ft további részét valóban kiemelt projektekre költi el a kormány, mégpedig parkfejlesztésekre, ami (reméljük) aligha áll szemben a Fővárosi Önkormányzat preferenciáival, a konkrét projektek ráadásul csak akkor valósulnak meg, ha a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában arról a Kormány és a Főváros megállapodik – azaz valójában minden budapesti fejlesztésbe van beleszólása a Fővárosnak. Mi több, ezeknek a parkfejlesztéseknek az előkészítését a kormány több mint egy milliárd forintból már megkezdte (Városmajor, Gellért-hegyi közpark), sőt, van, ahol már a tervező kiválasztása is zajlik (új csepeli közpark).
A cikk Budapest kisemmizése újabb bizonyítékaként láttatja, hogy ennek a 60 Mrd Ft-nak miért csak a 20%-a (újra: nem 5, hanem 12 Mrd forint) fölött diszponál a Főváros. Fontos emlékeztetni: Tarlós István idején ez az arány 15% volt 20% helyett. Azaz: a Fővárosi Önkormányzat nagyobb arányban diszponálhat a források fölött, mint Tarlós István idején. A 2014–2020 közötti VEKOP-ból (ahol Budapest ERFA-pénze volt), 15%-nyi forrás jutott az önkormányzatoknak. A kormány mostani ajánlata ennél bőkezűbb – összhangban azzal, hogy a Budapesten kívüli területeknek juttatott ERFA-pénznek (tehát Debrecen, Győr, Székesfehérvár stb.) is 80%-át ágazati elven költi el a kormány és 20%-át adja az önkormányzati szférának, Budapest tehát nem részesül rosszabb elbánásban, mint a vidék. Így hát az állítás ismét csak hamis.