Az elmúlt 10 évben 2200 milliárdból fejlesztették Budapestet

2021. február 10. 14:20

Évtizedek óta pusztuló műemlékeket újítottak fel, miközben 375 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át a kerületektől, a fővárostól, a BKV-tól.

2021. február 10. 14:20
Schneller Domonkos
Facebook

A »papír« sok mindent elbír. Sokszor látni azt, hogy bizonyos orgánumok a valóságnak csak egy – általuk bemutatásra alkalmasnak gondolt – vékony szeletét mutatják be, esetleg egyoldalúan vagy épp torz optikán keresztül láttatják.

A 444, és persze nyomában sok más hírportál most valahogy nagyon másik mozit néz. Lehet-e mindez véletlen? Aligha. Talán reménytelen, – és az újságíró nem is kérdezett meg minket, elegendőnek találta a »444 által megkérdezett szakértőket« hivatkozni – de én most mégis megpróbálok egy bátortalan kísérletet tenni a ma délelőtti, EU-s forrásokkal kapcsolatos értekezés összevetésére a tényekkel. Nézzük hát az állításokat, és vizsgáljuk meg, vajon kiállják-e a valósággal való összevetést!

Egy.

Az első állítás magából a cikk címéből következik: valaki vagy valakik tudatosan (?) le akarják rohasztani Budapestet. Ez az állítás hamis.

A valóság ezzel szemben az, hogy valaki vagy valakik az elmúlt 10 évben 2200 milliárd forintból fejlesztették ezt a várost. Ebből az elképzelhetetlenül hatalmas összegből évtizedek óta pusztuló műemlékeket (Várkert Bazár, Budai Vár, Pollack Mihály- féle Ludovika történeti épület, Zeneakadémia, Vigadó, Eiffel csarnok, Gül baba türbéje, stb.) újítottak fel, miközben 375 milliárd forintnyi adósságot vállaltak át a (korábban valóban lerohasztott) kerületektől, Fővárostól, BKV- tól. Eközben 1575 darab közösségi közlekedési járművet (villamos, busz, troli, metrószerelvények) helyeztek forgalomba. Budapest villamoshálózata a ’60-as, ’70-es évek hálózati csonkolása óta első alkalommal szintén ebben az időszakban bővült. Ezzel egy időben 393 ezer négyzetméter zöldfelületet (Normafa, Margit sziget, Orczy-park, Millenáris Széllkapu, 7 db családi sport-, és szabadidőpark, stb.) újítottak meg vagy hoztak létre. Ugyanebben az időszakban három egyetemi campus épült (Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Testnevelési Egyetem), és további egy (Pázmány) előkészítése zajlik. Budapest tehát épült, nem rohadt. Az írás második feléből (vigyázat, spoiler!) pedig ki fog derülni, hogy ez a jövőben is így lesz.

A második állítás szerint Magyarországnak összesen 11 ezer milliárd forint EU-s támogatás jut 2021 és 2027 között. Ez igaz. Ebből, ha a kormány nem tenne meg mindent (lásd később) azért, hogy Budapestre sokkal több jusson, mint amennyi az EU-s szabályok alapján járna, kevés jutna ide, ez részben igaz. Magyarázat nélkül mégis hamis. Budapest ugyanis fejlett régiónak minősül az EU-ban, ezért nagyon kevés pénzt kap a területi alapon kiosztott forrásokból. Ez már az előző időszakban is így volt. A Budapestnek jutó forrást az ország 11 ezer milliárdos forrástömegével összevetni (amiben ráadásul az agrárpénzek is benne vannak) az olvasó szándékos megtévesztésének minősül.

A következő állítás, miszerint a Fővárosnak 5 milliárd forintot ad a kormány, ugyanakkor többszörösen, súlyosan valótlan.

A cikk ugyanis a Budapestnek járó ERFA-forrás 20%-át próbálta kiszámolni. Nem sikerült. Budapestnek (az EU szabályai szerint és következtében) a kötelező hazai társfinanszírozással együtt járó ERFA-pénze 60 Mrd Ft (szemben a vidék több mint 5000 milliárdos ERFA-forrásával). Ennek a 60-nak a 20%-a 12 Mrd Ft, nem pedig 5. Valószínűleg csak a hazai társfinanszírozás nélküli forrást számolták, ami az összeg 40%-a, de ez téves. Tessék egyeztetni a »444 által megkérdezett szakértőkkel«...

Az említett 60 Mrd Ft további részét valóban kiemelt projektekre költi el a kormány, mégpedig parkfejlesztésekre, ami (reméljük) aligha áll szemben a Fővárosi Önkormányzat preferenciáival, a konkrét projektek ráadásul csak akkor valósulnak meg, ha a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában arról a Kormány és a Főváros megállapodik – azaz valójában minden budapesti fejlesztésbe van beleszólása a Fővárosnak. Mi több, ezeknek a parkfejlesztéseknek az előkészítését a kormány több mint egy milliárd forintból már megkezdte (Városmajor, Gellért-hegyi közpark), sőt, van, ahol már a tervező kiválasztása is zajlik (új csepeli közpark).

A cikk Budapest kisemmizése újabb bizonyítékaként láttatja, hogy ennek a 60 Mrd Ft-nak miért csak a 20%-a (újra: nem 5, hanem 12 Mrd forint) fölött diszponál a Főváros. Fontos emlékeztetni: Tarlós István idején ez az arány 15% volt 20% helyett. Azaz: a Fővárosi Önkormányzat nagyobb arányban diszponálhat a források fölött, mint Tarlós István idején. A 2014–2020 közötti VEKOP-ból (ahol Budapest ERFA-pénze volt), 15%-nyi forrás jutott az önkormányzatoknak. A kormány mostani ajánlata ennél bőkezűbb – összhangban azzal, hogy a Budapesten kívüli területeknek juttatott ERFA-pénznek (tehát Debrecen, Győr, Székesfehérvár stb.) is 80%-át ágazati elven költi el a kormány és 20%-át adja az önkormányzati szférának, Budapest tehát nem részesül rosszabb elbánásban, mint a vidék. Így hát az állítás ismét csak hamis.

Kettő.

A cikk azt állítja, hogy »főleg« az Atlétikai Stadion környékére költené a kormány Budapest EU-s forrásait. Ez teljes nonszensz, légből kapott.

Az Atlétikai Stadion (amelynek megépülését amúgy – a körülötte megvalósuló park elkészülte esetén – egy közelmúltbeli kutatás szerint a ferencvárosiak 80%-a támogatja) semmilyen módon nem finanszírozható az EU forrásaiból, ráadásul a kivitelezői szerződést tisztán hazai forrásokból már a tavalyi évben aláírta az építtető BMSK. Tehát nemcsak, hogy nem költi, de nem is költhetné erre az EU-s forrásokat a kormány.

Három.

És hogy miért, hogyan tervezi egyéb, a fővárosnak alanyi jogon nem járó forrásokból fejleszteni Budapestet a kormány a következő 7 évben?

Mivel Budapest (mint azt feljebb már láthattuk) fejlett, és az uniós szabályok szerint összesen 60 Mrd Ft ERFA-t kaphatna, a kormány ezt a korábbi időszakoknál jóval bőségesebben kompenzálja egyéb EU-s forrásokból, a Kohéziós Alapból és az RRF-ből (a 444 írása szerinti »mentőcsomag«, helyesen: Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz). Magyarország még nem közölt végleges projektlistákat, de a jelenleg ismert állapot szerint az RRF-ből 745 Mrd Ft-ot, a tervezett új IKOP-ból jóval több, mint 500 Mrd Ft-ot fordít budapesti fejlesztésekre a kormány. Hogy mire? Például a napi 245 ezer utast szállító HÉV-hálózat teljes, sok százmilliárd (!) forint összegre rúgó megújítására, amelynek keretében egyebek mellett mélyalagútban vinnék be a Kálvin térig Budapest teljes déli részének lakosságát. Ezen felül szintén uniós forrásokból újul meg a gödöllői és a szentendrei vonal, továbbá kapnak több százmilliárd forint értékben mintegy 71 db új, klimatizált, halkan suhanó szerelvényt (az 50 éves, valóban »lerohadt« mai járművek helyett) a HÉV-vonalak. Úgy is lefordíthatjuk: sok százezer budapesti.

Olyan forrásokból, amelyeket egyébként az ország bármely más területén elkölthetne a kormány.

És hogy mit adnak nekünk még a rómaiak, mindezen felül?

Például sok tíz milliárd forint összeg van betervezve a néhány héttel ezelőtt fáradt olajjal részben tönkretett Ráckevei – (Soroksári-) Duna-ág revitalizációjára. Szennyvíz, élőhely-helyreállítás, a Kvassay zsiliptől egészen a Tassi műtárgyig, azaz közel 57 kilométeren. Ha sikerrel megvalósul, ez lesz az elmúlt évtizedek legnagyobb egybefüggő, a biodiverzitást szem előtt tartó környezetvédelmi beruházása Budapesten.

Mindezen felül a berlini S-Bahn példáját szem előtt tartva, szintén EU-s források terhére megépíti sok százmilliárd forintból azt a Déli körvasút projektet, amely gyors, gyakran közlekedő, kényelmes gyűrűirányú összeköttetést teremt az elővárosok, Újbuda, Ferencváros, illetve Kőbánya között: a déli vasúti összekötő híd elemeinek cseréje ennek a projektnek a keretében már jelenleg is zajlik.

Mindeközben hazai forrásokból új hidat tervez a kormány dél-Budapestre, illetve sok százmillió forintot adott a Fővárosi Önkormányzatnak a város ezután következő, északon megvalósuló hídjának, az Aquincumi hídnak a megvalósíthatósági tanulmányára. Rendbe teszi a szintén rohadó Citadellát, befejezi a Fővárosi Önkormányzat helyett a félbehagyott Biodomot, villamosvonalat hosszabbít a Műegyetem rakparton…és lehetne sorolni, napestig.

Na, hát így rohasztja a kormány Budapestet 2021-ben.”

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 33 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nemecsekerno_007
2021. február 10. 22:45
Inkább a vidékre kéne többet költeni, mert nagyon ráférne. És nem lennének ilyen hálátlan görények mint KariGeri és a 40 rabló. Kamatostól visszajönne a befektetés.
We_Returned
2021. február 10. 15:50
Domi ,ebből le lehetett volna csípni pl a Lillafüred-Bánkút út felújítására,jókat lehetne bringázni és vszinű az" ottaniak"hálásabbak is lennének:)))))))))
ergo07
2021. február 10. 15:32
Ha ezeket nem teszitek óriás plakátokra, akkor esélyetek sincs, hogy a másik oldalon elgondolkodjon valaki.
Menhetten
2021. február 10. 15:26
Ha jól számolom, a 2008- as IMF hitel 20milliárd Eurója, 270ft - os árfolyamon, az pont 5400Milliárd forint, mint a tavalyi költségvetési hiány. Ezért Gyurcsányékat örökre megutálták. OV meg ül a trónján, mintha mise történt volna... Ezek az adatok világosan mutatja O.V. meg a 133 bátor emberének mérhetetlen pazarlását . Ezt jó lenne ha a követő tábor is tudomásul venné és le vonná a tanulságot . A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatok alapján kiderül mire ment el ez az irdatlan mennyiségű pénz. Nemzeti atlétikai központ 192 milliárd. Egyéb sportberuházások 38 milliárd. Matthias Corvinus Collegiumot működtető Tihanyi Alapítványa 36 milliárd + 500 milliárd állami vagyon. Budai Várban kormányzati beruházások 81 milliárd. Budapest-Belgrád vasútvonal építésére 82 milliárd. forintot. Határon túli támogatásokra 90 milliárd. Eximbank tőkeemelés és támogatás 69 milliárd. Triesztben kikötő fejlesztése 5,5 milliárd. Paks II. beruházás - az eredeti előirányzaton felül - 27 milliárd. Európa kulturális fővárosa projektre 18 milliárd. Egyházak az elhatározott támogatáson felül 95 milliárd. Turisztikai fejlesztésekre 178 milliárd. (Döntő része igen szűk körben, főleg luxusszállodai beruházásokra.) Honvédség fegyvervásárlásra - terven felül 47 milliárd. 16 ezer lélegeztető gép (?) 300 milliárd. Hát nem egy mesésen gazdag országban élünk?..
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!