Elszólta magát a nemzet ripacsa, Nagy Ervin borította Magyar Péter cinkelt dominóit
Nem véletlen, hogy Magyar Péter nem szereti, ha a hívei megszólalnak a sajtóban, mond ő pont éppen elég hülyeséget.
Sosem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy a másik oldalon vannak tényleges igazhívők, akik hisznek abban a sok marhaságban, amit vallanak. Interjú.
„Rendben, az egyik cél a pénz. Mi a másik?
A másik megfontolás ideológiai, politikai. Soros Gyuri bácsit említhetnénk itt. Ő is szeret pénzt keresni, nagyon szeret, nem mondom, akár teljes nemzetgazdaságokat is bedönt érte. Viszont emellett munkál benne egy nagyon erős küldetéstudat is, messiáskomplexusa van. Sosem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy a másik oldalon vannak tényleges igazhívők, akik hisznek abban a sok marhaságban, amit vallanak.
Sokan közülük tényleg át akarják alakítani a világot. Szerintem Soros György teljes mértékben hisz abban, hogy Európa jövője a nyílt társadalom.
A legtöbb embernél, ha nagyon a mélyére nézel, meg tudod határozni, hogy gazdasági vagy ideológiai érdekek motiválják-e. Jól megél abból, hogy tolja a mainstream szekerét, vagy tényleg őszintén terjeszti az ideológiát. Soros különleges figura, szerintem rá mindkettő igaz.
Hol van a nemzetiek és a globalisták, az Akárhol és a Valahol emberek közti konfliktus gyökere? Mi az origója annak, hogy egyesek menekültekkel akarják elárasztani Európát, mások meg nem kérnek belőle?
Itt valami elméleti okfejtésre vagy kíváncsi? Az amerikai választások iskolapéldája volt az elitek és az egyszerű dolgozni, boldogulni vágyó középréteg ellentétének.
Megint csak azt tudom mondani, Biden kapott közel 80 millió szavazatot.
Persze, de itt is ugyanaz jön elő, amiről az előbb beszéltünk. Egy részüket gazdasági érdek vezérelte, meg akarják tartani a munkahelyüket, a másik részüket, főként a nagyvárosi, gyökértelen embereket pedig az ideológiai zagyvaságok. Sosem állítanám, hogy az eliteknek nincsenek szavazóik. De, hogy a kérdésedre válaszoljak, nagyon régi vita ez. Létezik-e egy felvilágosult elit, akire rá lehet bízni a vezetést, vagy az embereknek kell eldönteni, mi legyen? Ez az alapvető kérdés szerintem. Ma hajlamosak vagyunk megfeledkezni róla, hogy a felvilágosodás a francia forradalomban kulminálódott példátlan és öncélú brutalitással.
A nagy felvilágosultak is először az uralkodóhoz mentek, az nem kért belőlük, aztán fordultak a néphez, egy idő után már azt sem. Ha a nép arra a programra vevő, hogy Isten-haza-család, akkor át kell írni azt a programot. Csalással, manipulációval, propagandával, a hatalomgyakorlás feltételeinek átírásával. Ez most az amerikai választásokon nagyon előjött.
Még ha Biden nyert is, ez nagyon szoros volt! Elképesztő energiákat kellett kifejtenie a brutális hatalom- és anyagi fölényben lévő elitnek ahhoz, hogy ne Trump nyerjen. Ez óriási tanulság! Megmutatta, mennyi erő van a másik oldalban, amely pénzben és erőforrásban messze elmarad az elittől.
Ez a „van remény” típusú kijelentés végszónak sem utolsó!
Vegyük észre, ha Trumpnak mennie is kell, ez a választóvonal attól még megmarad. Van az Egyesült Államokban több mint hetvenmillió nagyon dühös ember, aki ugyan nem megy ki rombolni meg gyújtogatni, de a választási rendszerben elvesztette a bizalmát. Innentől kezdve az elitnek semmi garanciája nincs arra, 2024-ben nem jön egy Trumphoz mérhető vagy nála is erősebb jelölt. A sajtó és a techcégek majd persze megteszik a magukét, a következő négy év arról fog szólni, hogy szőnyegbombázást hajtsanak végre, ne hallatszódjék a hétköznapi emberek hangja.
Akkor még sincs remény?!
De, hogyne lenne! Nézzük meg, mi volt Magyarországon a kilencvenes években. Teljes volt a balos médiauralom, ’98-ban mégis a Fidesz nyert. Szerintem 2024-ben nyerhet az emberek jelöltje. Ahogy egyre nagyobb fordulatszámon pörög a gépezet, úgy undorodnak majd meg tőle az emberek. Azt már csak halkan tenném hozzá, ez begyűrűzik majd ide is. Nem biztos, hogy akkora baj, ha sokat cseszeget minket az amerikai vezetés. Akár jól is kijöhetünk belőle, visszájára is elsülhet, ahogy azt már korábban is láthattuk.