„Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta eltelt több mint 16 év elegendő ahhoz, hogy mérleget készítsünk. A Mi Hazánk Mozgalom szerint már a csatlakoztatást megelőző népszavazási kampány is félrevezető volt, hiszen csak az előnyöket mutatta be, a negatívumokról alig lehetett hallani.
Azóta még közelebb kerültünk az Európai Egyesült Államokhoz, az unió birodalmi törekvései egyre erősebbek, a brüsszeli bürokraták már mindenbe beleszólnak, miközben nem teljesültek a mézes-mázos ígéretek, amikkel kecsegtettek minket.
Az árak lényegében kiegyenlítődtek, de a bérek nem. Thomas Piketty, a híres francia közgazdász kiszámolta azt is, hogy a multicégeken keresztül több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön.
Érdekes, hogy 2006-ban valahogy nem aggódtak a jogállamért sem, most viszont már ránk akarják kényszeríteni a migránsok tömeges befogadását és az LMBTQ-lobbi követeléseit is. Ki tudja, mire vetemednek még a jövőben, a nekünk jogosan járó pénzek elvonásával is zsarolva.
Fel kell tehát tennünk a kérdést: Magyarországnak feltétlenül, minden körülmények között az EU tagjának kell-e lennie? Bár a Mi Hazánk Mozgalom szerint nem lehet egyik napról, sőt egyik évről a másikra kilépni, de el kell készíteni az EU-csatlakoztatásunk mérlegét, számba kell venni az egyéb lehetőségeket. Az Unión kívül is van élet, és az Unió megszűnése után is lesz. A Mi Hazánk Mozgalom szerint 2030-ra készen kell állnunk erre.
Az Alaptörvény jelenleg sajnos tiltja, hogy népszavazást tartsunk a tagságunkról. Hajlandók-e módosítani az Alaptörvényt, hogy az EU-ba történt belépéshez hasonlóan a keserű tapasztalatok után a kilépésről is népszavazáson dönthessen a magyar társadalom?”