Kiváló az együttműködés

„Októberben Szegeden, novemberben Krakkóban avattak Teleki Pál szobrot, a krakkói szobor ráadásul lengyel finanszírozásból valósult meg. Mit szimbolizál a lengyeleknek Teleki Pál személye? Magyarországon megosztó személyiség.

Teleki Pál a lengyelek számára elég egyértelműen pozitív történelmi szereplő volt. 1920-ban amikor a miniszterelnöki tisztet töltötte be, hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelországot megsegítsék, mindezt a tragikus trianoni szerződés után. A magyar helyzet ellenére sikerült támogatnia a harcoló lengyeleket, ezt pedig sosem fogjuk elfelejteni. Másodszor pedig 1939-ben a hitleri nyomás ellenére megtagadta, hogy a német csapatok délről megtámadják Lengyelországot.

Teleki Pál személye a lengyel-magyar barátság szimbóluma. Ha az utóbbi éveket kellene jellemezni, milyen ívet és fejlődési pályát járnak be a lengyel-magyar kapcsolatok?

Különösen az elmúlt öt évet látom kiválónak a lengyel-magyar együttműködés területén, ami természetesen nem jelenti azt, hogy ne lehetne jobb a kapcsolatunk. Ennek az együttműködésnek volt a legutóbbi fontos mérföldköve a Lengyel-Magyar Gazdasági Kamara. Ez a kamara annak a bizonyítéka, hogy nemcsak kulturális, hanem gazdasági téren is élénkek a két ország közötti kapcsolatok, amely látszik a kereskedelmi forgalmon is, hiszen évek óta több százalékos a növekedés, jelen pillanatban pedig már meghaladta a tíz milliárd eurós forgalmat a két ország közötti kereskedelem. A két nemzet együttműködésének sok területe van, például a házelnökségem alatt Kövér László kollégámmal sikeresen építettünk ki egy parlamenti együttműködési rendszert, amely azóta is egy egyedülállóan és szorosan működő kapcsolat. 

Mik ennek a parlamenti együttműködési rendszernek a jellemzői?

Lényegében ez az együttműködés sokszínű és messze túlnyúlik azokon a kereteken, amelyek a hagyományos parlamenti együttműködéseket jellemzik. A közös külügyi bizottsági ülések és a bilaterális látogatások mellett ugyanis a magyar-lengyel kapcsolat sokkal gazdagabb, hiszen a nem feltétlenül parlamenti hatáskörbe tartozó, de onnan eredő önkormányzati és gazdasági együttműködések is sorra születnek. Ennek a kétoldalú együttműködésnek az egyik szimbóluma Henryk Sławik és Antall József közös emlékműve Budapesten és Varsóban. Lengyelország 2016-ban parlamenti határozatott fogadott el az 1956-os forradalom emlékére, ezt az aktust pedig sorra követik a lengyel-magyar együttműködést erősítő egyéb határozatok. Otthonomban, Przemyślben Kövér László barátommal együtt avattuk fel a magyar honvéd és a lengyel ulánus szobrát. Az együttműködésünket pár éve egy stratégiai együttműködési szerződés is biztosítja, amelynek keretein belül a közös kezdeményezéseket megvalósítjuk. Vannak kölcsönös ösztöndíjak és csereprogramok, kiállítások és természetesen meg kell említeni, hogy a Sejm hozzájárulásával jött létre a lengyel-magyar kapcsolatokat ápoló budapesti Wacław Felczak Alapítvány és a varsói Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézet is.

Az együttműködés tehát gyümölcsöző.

Igen és két dolgot szeretnék még kiemelni. Az egyik az önkormányzati együttműködés, ami a parlamenti képviselők támogatásával valósult meg. Jelen pillanatban több mint 160 önkormányzat tart fenn testvérvárosi kapcsolatot lengyel-magyar viszonylatban, azonban vannak kihívások is. Mindenképpen tovább kell erősíteni a gazdasági együttműködést, ugyanis a lengyel-magyar tízmilliárdos forgalom fokozható, tekintve, hogy csak Franciaországgal száz milliárdos a kereskedelmi forgalmunk. Szintén fejleszteni kell a hivatalos kapcsolattartáson túli köteléket is, főképp a sport, a művészet és a kultúra területén – sok-sok közös kiállításra és eseményre van szükség! Zárásképp nem mehetünk el a nyelvi akadályok mellett sem, amelyeket szintén le kell küzdenünk. A Wacław Felczak Lengyel–Magyar Együttműködési Intézetnek köszönhetően azonban már nemcsak az egyetemeken, de tucatnyi lengyel és magyar középiskolában is folyik magyar illetve lengyel nyelv oktatás, ami kulcsfontosságú, hiszen ez az első és leginkább legyőzendő akadály a két nemzet között.

A Szejm Külügyi bizottságának elnökeként kapcsolatban áll a Németh Zsolt vezette magyar Külügyi bizottsággal is. Milyen témák merülnek fel az egyeztetések során? Hol vannak a hangsúlyok?

Négy fő területet emelnék ki, amelyből az első természetesen a lengyel magyar kapcsolatok, a második pedig a tágabb értelemben vett közép-európai együttműködés, legyen szó a Visegrádi Négyekről, a Kárpátok Európájától vagy a Három Tenger Kezdeményezésről. A harmadik terület az európai uniós kapcsolatok, amíg a negyedik a globális politika kérdésköre. Nyugodtan állíthatom, hogy mind a négy területen azonosak az alapelveink és közösek a céljaink – a migráció problémáját például közösen próbáljuk megoldani. Nagyon fontos a küzdelem a járványhelyzet gazdasági hatásai ellen is, legutóbb például éppen Németh Zsolt javasolta, hogy közösen keressünk potenciális külföldi befektetőket a magyar-lengyel gazdaság tengelyére; illetve az utóbbi időben az uniós érdekvédelem területén is szoros a két ország közötti kooperáció.   

Németh Zsolttal milyen gyakran szokott egyeztetni?

Az egyeztetés folyamatos, éppen néhány héttel ezelőtt volt egy V4 szintű külügyi bizottsági videókonferencia, az élet most online zajlik. Nagyon szerettem volna elmenni a szegedi Teleki Pál szobor avatására, de ezt a vírushelyzet sajnos nem tette lehetővé. Idén mindenképpen szeretnék még kétszer egyeztetni Németh Zsolttal, az első fontos témánk a közös álláspontok kialakítása lenne az aktuális külügyi kérdésekben; a második pedig néhány visegrádi évforduló kérdése, hiszen hamarosan újra ünnepelhetjük a visegrádi királytalálkozó évfordulóját, valamint a Visegrádi Csoport harmincéves fennállását is.”