Ezért szavaztam Trumpra ma reggel

2016-ban nem szavaztam, mert, őszintén, nem akartam sem Hillary Clintonra, sem Donald Trumpra voksolni.

Mindenki, aki olvassa ezt a blogot, tudja, hogy messze vagyok attól, hogy Trump-szipatizáns legyek. (…)

Mégis Trumpra szavaztam ma, mert fenntartásaim ellenére is úgy látom, hogy a másik oldal rosszabb. Joe Biden nyilvános képmutatása, mint katolikus, arculcsapás. Kamala Harris és a Demokrata Párt agresszív abortuszpártisága egészen a születésig nyilvánvalóan égbekiáltó bűn. Igen, igen, tudom, hogy Trump és a Republikánus Párt sem tiltotta be az abortuszt, de legalább nem szerepel a központi üzeneteik közé az abortusz pártolása. 

Biden és Harris azért is rosszabb, mert Biden éppen az a fajta karrierpolitikus, akit állítólag a demokraták elleneznek. Ő és a családja, valamint demokrata szövetségeseik negyven éven keresztül a „mocsár” lakosai voltak, jobban, mint bárki más. Állítólagos szegénypártiságuk a képmutatásuk másik fő példája, egyben önelégült elitizmus.

Szóval minden kételyemmel és fenntartásommal együtt Trumpra szavaztam. Nem reménykedem semmiféle utópiában, ahogy abban sem, hogy kormányzata majd megoldja a világ problémáit. Azt viszont láttam, mit csinált az előző négy évben. Amellett, hogy prosperitást hozott és munkahelyeket teremtett, figyelemre méltó külpolitikai eredményeket is elért, dolgozott a börtönreformon, és nagy erőfeszítéseket tett, hogy a kisebbségeket is hozzásegítse a sikerhez. Szerintem a globalisták ellen van – akik a legnagyobb veszélyt jelentik a szabadságra és a világbékére. 

Tökéletes? Közel sem, de jobb, mint az alternatíva.

Az utolsó ok, ami miatt Trumpra szavaztam, az az, hogy tényleg kívülálló. Talán önérdekkövető, talán egoista, talán hetvenkedő, de mégis tüske az elit szemében. Ez a lenyűgöző népszerűségének a fő oka: a szemébe röhög az önelégült bürokratáknak, karrierpolitikusoknak, a mocsár szörnyeinek, a hízelgő papoknak, a hazudozó újságíróknak, a nem választott kormányzati drónoknak, naiv ideológusoknak és a megvilágosult anyámasszonykatonáinak.

Még mindig nem szállnék fel a Trump-vonatra, de a szavazatomat megkapta – és azt hiszem, sok amerikai van, aki négy éve otthon maradt, de látta, hogy merre mennek a dolgok, és rájött, hogy ha idén fogja magát, kiteszi a lábát a lakásból és Trumpra szavaz.

A protestáns pennsylvaniai családba született Dwight Longenecker eredetileg anglikán pap volt, aki 1995-ben katolizált, s mióta a Vatikán elfogadta kérelmét, családos katolikus pap. A Dél-Karolinában található, greenville-i Our Lady of the Rosary plébánia plébánosa és a St Joseph's Catholic School káplánja. Emellett az egyik legnépszerűbb amerikai szerző pap, már 12 könyve jelent meg. Általunk szemlézett írásait itt olvashatja.