A franciaországi merényletek és a muszlim bevándorlás következményei.
„Egy Párizs melletti kisváros főiskolájának történelemtanárát, Samuel Patyt október 16-án meggyilkolta és lefejezte egy fiatal muszlim. A gyilkos büntetni akart, mert az oktató – a szólásszabadság és a tananyag követelményei miatt – megmutatta tanítványainak Mohamed-karikatúráit. Két hét sem telt el, és Nizza híres katedrálisában három katolikus életét vette el egy másik muszlim fiatal. Samuel Paty esetében a köztársaság hagyományát, a katolikus hívők személyében a keresztény nemzetet támadták meg. Mindkét eset bizonyíték rá, hogy az iszlámhívők részéről Franciaország – mint olyan – utálat és megvetés tárgya.
Hazánkban már több mint nyolcmillió muszlim él. Ez főként az Afrikából érkező tömeges bevándorlás és a tiltott határátlépés következménye, amelyet a több évtizedes felelőtlen, könnyelmű francia politika tett lehetővé, s mi több: a családegyesítés törvényének elfogadásával még folyamatosan ösztönzött, elősegített. A bajt tetézte, hogy feladták a bevándorlókkal szembeni minimális elvárást, amely megkövetelné a francia identitás fenntartás nélküli elfogadását.
Megkövetelhették volna, hogy a muszlim bevándorlók befogadását a francia nemzet civilizációs modelljéhez való csatlakozáshoz kössék, de nem tették. Tudjuk, hogy nagy kihívás lett volna, mert a mostani bevándorlás az európaival ellentétes civilizációt hoz magával. Ma már túl nagy a muszlim közösség ahhoz, hogy a klasszikus asszimilációs folyamatot elfogadja. A francia politika ezt már évtizedek óta meg se próbálja. Most sem teszi, esze ágában sincs. A különböző előjelű kormányaink immáron fél évszázada azzal hencegnek, hogy büszkék az asszimilációs elv elutasítására. Oda süllyedtünk, hogy ez a kifejezés napjainkban politikailag már helytelen, azaz inkorrekt. A politikai osztály túlnyomó része azzal páváskodik – a lakosság megkérdezése nélkül persze –, hogy mindent megtesz a muszlim identitás ápolásáért. És mivel ők egyre többen vannak, már nem pusztán egyénenként, hanem együttesen fellépve érvényesítik társadalmuk megerősítését. S teszik mindezt az őket befogadók és segélyezők rovására.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
A hozzászólók szerint Roger Köppel tevékenysége kiemelkedő, mivel már Svájcban is meggondolja az ember, hogy mit beszél a nyilvánosság előtt.
Washington szankciókat lebegtet a Le Pent elítélő bírókkal szemben.
A jogilag kötelező érvényű biztonsági garanciákkal megtámogatott tervet az Egyesült Államok is támogatja.
Világossá vált, hogy a biztonságot már csak Magyarország tudja megadni az állampolgárai számára.
Izzad, mint… De válasz az nincs. És mielőtt a tiszás trollok bepörögnek: Nem. Nem AI.
Nem tudott máshogy szabadulni a transzneműség vádjától a francia first lady.
Retro üzemmódra váltanak a Dunán. Egy Bíbic sorozatú szárnyashajó idén is szeli majd a habokat.
Lenne mivel foglalkoznia az Európai Bizottság elnökének.
