Brahim Ausszaui nem buta ember

„Mert mi történt volna vele, ha nem Nizzában, hanem Tunéziában, az iszlám földjén próbál revansot venni a Mohamed prófétát ért sérelmek miatt? A kiérkező biztonsági erők pár lövéssel ártalmatlanítják Brahimot. A börtönkórházban kihallgatható állapotba pofozzák, majd átadják a kihallgató tiszteknek, a Líbiából hazatérő dzsihádistákon edződött szakembereknek, akikkel az eligazításon feljebbvalóik elfelejtették közölni, hogy hazájuk 2011-ben ratifikálta a kínzás elleni ENSZ-egyezmény fakultatív jegyzőkönyvét, ami mellett a 2014-es új alkotmány is tiltja a rabok bántalmazását. Így hát Brahim az elkövetkező napokat a kihallgató szobán tölti, ököllel, szíjjakkal verik, elektrosokkot vezetnek ujjbegyeibe, talpába és nemi szervébe, majd a hírhedt »sült csirke« pozícióban, kezét és lábát egy vasrúdhoz kötve lógatják egy éjszakán át. Reggel a kihallgatók berakják a gyűjtőbe, ahol egy emberre átlagosan egy négyzetméter jut.

Rabtársait, akik jellemzően drogkereskedelem és emberölés miatt elítélt köztörvényesek, esélye sincs radikalizálni. A cella felügyeletével megbízott rabnak utasításba adják, hogy ne hagyjon nyugtot a számára. Az elkövetkező hetekben Brahim aludni egy szemhunyásnyit sem tud, cellatársai rendszeresen verik, esténként pedig a kiéhezett férfirabok szabad prédájává válik. Míg rabtársainak hozzátartozóik hetente adnak be kintről élelmet, az ő látogatása tilos, így marad neki a napjában egyszer, jobb esetben kétszer felszolgált kenyér, haríra és kuszkusz maradéka. Néhanapján az őrök érte jönnek és elviszik kihallgatni. A fentiek addig folytatódnak, míg végül remegő kézzel írja alá, amit épp elé tolnak.

...

Brahim Ausszauinak volt sütnivalója. Szeptemberben ezért csónakra szállt Lampedusa felé, hogy Európába érkezve kegyetlenül kivégezzen ártatlan embereket. Mert itt még neki is jogai vannak…”