„Azt írja a kormányfő, hogy »a kormányzás nehéz évei után« ideje visszatérni a »csatatérre«. Folyton-folyvást fegyverkezünk, harcászati gépeket vásárolunk, hadi ipari kütyüket előállító üzemeket létesítünk, már a koronavírus ellen is haditerv alapján állig felfegyverkezve harcolunk, vezényelt ápolónőkkel és katonákkal, de a maszkot leginkább csak nekünk kell az orrunkra húzva hordani, ők szabad szájjal szurkolnak a lelátókon, vagy szabad szájjal tolják a hülyeségeiket az arcunkba.
A kormányzás nehéz évei megviselhették a miniszterelnököt: nem a korábbi önmagára vall, hogy 16 ezer lélegeztető gépet vásárol, miközben mindössze kétezer működtetésére biztosít szakképzett személyzetet, majd 2,5 milliárdért keresnek raktározóbázist azoknak a lélegeztető szerkezeteknek, amelyekhez nem képesek szakképzett dolgozókat állítani. Két és fél milliárdból hány szakképzett ápolót, szakorvost, akár külföldit, lehetett volna letelepíteni, tisztességesen megfizetve a munkájukat? 2002-ben jórészt azért veszítették el Orbánék a választást, mert a népszerű miniszterelnök nagyon későn, az utolsó egy-két hétben szállt be a kampányba. Akkor későn tette, most viszont talán idejekorán.