A magyar állam ma sem mond le a burkolt cigány-, meleg- és zsidóellenességről.
„Korántsem azért tartom fontosnak az Anna Frankot a nálunk mai napig is ritka túlazonosulás és az elkövetővel való részleges azonosulás felől értelmezni, mintha azt gondolnám, hogy ez a holokausztra adott egyedüli lehetséges előadóművészeti válasz. Az Anna Frank álma a mai napig ugyanazért felforgató avantgárd színházi esemény, mint a hetvenes években volt: mivel a dal beszélője nem határolja el magát biztonságosan saját antiszemita értelmezésétől, miközben az előadásmódnak köszönhetően vonzónak tünteti fel a nézőpontot, amelyet kevésbé csinos csomagolásban már megtanultunk elutasítani.
Igaz, Magyarországon ez a »megtanultunk« meglehetősen viszonylagos. A holokausztról alkotott tudás aligha vált olyan társadalmi klisévé, érzelmileg át nem élt, memoriterként hangoztatott, nem valódi tudássá, mint amiről a holland Ernst von Alphen számol be középiskolás tanulmányaiból, és amely a lengyel Libera művei mögött is – vélhetően – alaptapasztalat. Az én osztályom például 2005-ben leérettségizhetett a Trefort Gimnáziumban úgy, hogy egyáltalán nem tanultunk a holokausztról.
A Spions stratégiája éppen azért fontos hazai kontextusban, mert a magyar állam – ahogy a hetvenes években –, úgy ma sem mond le a burkolt cigány-, meleg- és zsidóellenességről. Az Anna Frank álma a hazug status quo-t leplezte (és leplezi) le azáltal, hogy befogadóját sem vonja ki a potenciális elkövetők köréből. Azok közül, akikről Viet Thanh Nguyen-t idézi a Mérce körkérdésében Laczó Ferenc: »minden egyes emberben megvan az emberséges, de az embertelen viselkedésnek is a lehetősége.«
E felismerés hiányában könnyen ringatnánk magunkat illúzióba, hogy belőlünk alapvetően hiányoznak az előítéletek és az abból következő érzületek. A rasszizmus és az erőszak alakzatai az Anna Frank álmában nem egy csoport attribútumaiként, hanem olyan tudatalatti érzületként jelennek meg, amellyel szemben egyikünk sem élvez védelmet születési jogon.
Ahogyan az is a magyar emlékezetpolitika fontos alkotásává teszi a Spions számát, hogy az énekes – aki természetesen nem antiszemita –, mégsem tesz meg mindent azért, hogy mindenáron elhatárolódjon a náci ideológiától. Hiszen az egyértelmű üzenetek ritkán eredményeznek műalkotásokat, gyakrabban propaganda termékeket.”
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
Hogy a politikában az igazság a legveszélyesebb fegyver, azt két igazságbeszélő sorsa bizonyítja: Csurka Istváné és Gyurcsány Ferencé.
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Aztán hátat fordított és elsétált.
„Mi vagyunk többségben ebben a városban, és sajnos nem érzem, hogy Romániában élnék” – árulta el a problémáját az illető.
Egy évtizeden át volt a miskolci közönség kedvence, egy ideje pedig a Thália Színházban már a fővárosi nézők is láthatják, hányféle szerepben képes tökéletesen helytállni. Interjúnk.
Az egység állítólagos tevékenységéről egy parlamenti vizsgálóbizottság tájékoztatást adott a védelmi minisztériumnak, de „nem történt semmi”.
Advent idején elindulnak a magyarok a városka felé, ugyanis a Magas-Tátra ölelésében megbúvó település még hóval és igazi téllel kecsegteti az odalátogatókat. Csender Levente írása.
