Az atomháború és az atomenergia háborús célra való használata elleni jogos fellépés azonban nem jelenti azt, hogy ugyanez az ellenzés, az emberi félelmek felgerjesztése, jogos lenne az atomenergia békés felhasználásával szemben is. Különösen úgy nem, hogy az atomenergia békés célra való használatának veszélyességét az atombomba pusztító hatásáig nagyítják fel.
Ha az ember az atomenergia témakörében kutatni kezd az interneten, rendkívül vészjósló adatokat talál az atomerőművi balesetekkel kapcsolatban. Az eddigi legnagyobb, a csernobili atombaleset áldozatainak számát az interneten citált különböző hivatkozások négy–hatvanezerre becsülik, ezzel szemben a tény az, hogy közvetlenül a balesetben harmincan haltak meg, ebből huszonnyolcan a sugárzás következtében, a későbbi idők során pedig mintegy tizenöt rákbetegségben elhunyt személy halála köthető a csernobili baleset során elszenvedett sugárfertőzéshez.”