Még ha jelen volt is, elhanyagolható súllyal szerepelt egyes szabadkőműves szerveződések ténykedése.
„Lassan kikristályosodik, hogy miről is szól a vita. Sokáig még ez sem volt világos. A kulcskérdés az lett, hogy miképpen győzhetett az 1918 őszi budapesti forradalom. A szabadkőművességgel érvelők azt állítják, hogy ebben a szabadkőművességnek volt döntő szerepe. Röviden: szabadkőműves puccs történt. A történészek döntő többsége – és én velük értek egyet – viszont azt állítja, hogy rengeteg tényező együttes hatásának következménye, és e tényezők között még ha jelen volt is, elhanyagolható súllyal szerepelt egyes szabadkőműves szerveződések ténykedése. (Ez még akkor is igaz, ha ők maguk komoly tényezőnek képzelték magukat.)
E valós tényezők közül a legerősebb a háború összeomlásszerű elveszítése, a magyar hadsereg napok alatt történő felbomlása. A magyar politikai osztály bénultságát ez okozta, ahogy a németét is. Katasztrófa érte az országot, egyik napról a másikra összeomlott minden, ami közvetlenül előtte még erősnek és stabilnak tűnt. A hatalom minden ajtaja sarkig tárult, mint egy kastélyé, ahonnan elmenekült a gróf és a személyzet. Az mehetett be rajtuk, aki akart – például Fridrich István, a magyar politikatörténet egyik legnagyobb szabású szélhámosa (’19 őszén három hónapig önmagát kinevező miniszterelnök, sőt ügyvezető államfő), aki úgy lett a Károlyi-kormány hadügyi államtitkára, hogy senki nem nevezte ki erre a posztra.
A nyitott ajtókon Károlyi hívei mentek (vagy inkább estek) be, mert azokban a napokban az ő körük volt az egyetlen olyan politikai tényező, amely már a háború alatt a háború ellen lépett fel, és ezzel elnyerte az összeomlás kárvallottjainak, mindenekelőtt a hazaözönlő katonáknak a rokonszenvét. De egy nappal korábban senki még csak nem is sejthette, hogy nyitva lesznek azok az ajtók – nem hogy szervezkedett volna a bemenetelre.
Károlyiék tehetetlenségét – a saját politikai amatörizmusukon túl – éppen az okozta, hogy nem volt valódi támogatottságuk, nem volt legitimációs erő mögöttük, ezért csak nagyon lassan és nagyon csekély hatékonysággal tudták megszervezni az országot, amely továbbra is kiszolgáltatottja maradt a hazai szélsőségeseknek, az antantnak és az utódállamoknak. A többi ebből következett.”
A legendás miniszterelnök „munkája a köz javát, a magyarság javát szolgálta, hibái és tévedései voltak, mint mindannyiunknak, de az összkép példát adó lehet” – fogalmaz a történész a Mandinernek.
Hogyan lett szépreményű talajbiológusból előbb újság-, majd regényíró, és miért biztos benne, hogy a konzervatív oldal jár közelebb az igazsághoz? Interjúnk.
„Mélyen hiszek abban a csapatban, abban a szűk csapatban, aki körülveszi a miniszterelnököt.”
Nos, akkor tisztázzuk, hogy mi eladó, és mi nem az.
Sem Bécs, sem Ausztria nem marad meg annak, ami volt.
Ugyan már, a nagyhatalmak diktáltak és a szomszédaink.
A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Központ naptárában továbbra is szerepel Lakatos Márk december 2-i előadása Ízlésed és pofonok címmel, szúrta ki a Magyar Nemzet.
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
