Helytállni a kaspóban

„A mai gyerekek gyakran játsszák el az Operatív Törzs sajtótájékoztatóit: az egyikük ilyenkor mindig Müller Cecília bőrébe bújik. Gondolom, gyermekkorában sokunkhoz hasonlóan Ön sem tisztifőorvosnak készült.

Valóban, nekem is küldött a lányom egy videót, amin a két unokám éppen az Operatív Törzs tagjait alakítja, az egyikőjük éppen engem. Egymásnak adták a mikrofont, szenzációs volt, nagyon jót nevettem rajta. A szobám falán is itt díszeleg a nagyobbik, ötéves unokám rajza a kezdetekről, amikor még csak ketten voltunk Lakatos Tiborral. Nem csak az én szereplésem lehetett érdekes számára, nyilván az egyenruha is magával ragadta. A szakmához visszatérve, gyerekkoromban természetesen nem tudtam, milyen tisztifőorvosnak lenni, nem készültem tudatosan erre a pályára. A gyógyításra készültem, de azt sohasem gondoltam volna, hogy a közegészségügyben, a járványügy területén fogok tevékenykedni. Az élet alakította úgy, hogy az orvostannak ezt a területét választottam.

Amikor 2018 év végén kinevezték erre a posztra, a koronavírus-járványnak még híre-hamva sem volt. Gondolom, nem számított arra, hogy egyszer fontos szereplője lesz az emberek életének, és az ország felnőtt lakosságának mintegy a fele napi rendszerességgel követi majd a már emlegetett tájékoztatókat.

Amikor valaki elvállal egy vezetői posztot, nem tud felkészülni minden eshetőségre. Volt tapasztalatom, hiszen korábban megyei és járási tisztifőorvosként vezettem már népegészségügyi területi intézetet, de természetesen tudtam, hogy az országos tisztifőorvosi munka nagyobb felelősséggel jár. Szinte még a kezünkben tartottuk a szilveszteri pezsgős poharakat, amikor a WHO-tól már érkeztek a fenyegető képek és a riasztó információk a vírusról és a járvány terjedéséről.

Tudtuk, hogy Kínában egy tüdőgyulladás-járvány ütötte fel a fejét, amelynek a kórokozóját a helyi szakemberek egyébként már nagyon gyorsan, január elején azonosították. De hogy a terjedés szempontjából hogyan fog viselkedni ez a vírus, mit eredményez majd az egyes országokban, azt nyilván nem tudta senki. Azt pedig főleg nem, hogy végül világjárványhoz vezet. Ilyen esetben eleinte mindig egy ismeretlen vírussal állunk szemben, majd napról napra hatványozottan nő az ismeretanyagunk a kórokozóval, az immunválasszal és a járvánnyal kapcsolatban. A Covid-19-fertőzés megjelenése óta a világban és itthon is számos kutatás indult az oltóanyag fejlesztésére. A napi jelenlétünk a sajtóban jól betöltötte azt a szerepet, amit szántuk neki. A lakosság mindig naprakész és hiteles tájékoztatást kapott a járványhelyzet alakulásával kapcsolatban.

Most, hogy a veszélyhelyzet elmúlt, kicsit lazább a munkarendje?

A munka beosztása most nyilván más, nem kell mindennap a hajnali órákban indulnunk otthonról, és az Operatív Törzs ülései is ritkábbak. Folyamatosan értékeljük az eseményeket, a jelenlegi hazai és nemzetközi helyzetet, hogy a szükséges tennivalókat meghatározzuk. Július 12-én hirdette ki a kormány a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól szóló rendeletet, ami éppen most, a beszélgetésünk napján, július 15-én lépett hatályba. A járványügyi készültségnek az is része, hogy fenntartsuk hazánk kedvező járványügyi helyzetét, és így meg tudjuk védeni a lakosságot a fertőződéstől. Folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a hazai és a nemzetközi járványügyi helyzetet ahhoz, hogy naprakész, nem utánkövető, hanem megelőző intézkedéseket tegyünk. Most valóban más napokat élünk, mint amikor hivatalba léptem. Akkor a legmerészebb gondolataim között sem szerepelt, hogy pandémiát kell majd levezényelnem. Nem is gondolkodtunk ezen. A Nemzeti Népegészségügyi Központnak az alapfeladata, hogy folyamatosan kövesse és amennyire csak lehet biztonságban tartsa Magyarország járványügyi helyzetét.”