A szobrok miatti érzelmes aggodalom és a szoborrongáló hevület egyformán hidegen hagy, mindkettő szimbolikus pótcselekvés csupán.
„A George Floyd amerikai rendőrök általi meggyilkolása nyomán elindult tüntetéshullám részeként Észak-Amerika és Nyugat-Európa számos pontján demonstrálók rongáltak meg vagy döntöttek le olyan szobrokat, amelyek szerintük valamilyen formában az adott országok rasszista múltjának is emléket állítanak. A művelt közvéleményben automatikusan elindult a stilisztikai vita arról, hogy ez azért mégsem olyan szép dolog, nem elfogadható viselkedésforma, és így tovább.
De alapvetően most nem erről szeretnék beszélni, sőt itt most azt sem szeretném megítélni, hogy kinek van igaza – ebben a kérdésben inkább ajánlom Vonnák Diána cikkét a Mércén.
Meg kell ugyanis vallanom, hogy nem érdekelnek a szobrok sorsai, a szobrok miatti érzelmes aggodalom és a szoborrongáló hevület egyformán hidegen hagy, mindkettő szimbolikus pótcselekvés csupán, amelynek adott helyen és időben lehet – van? – társadalmi-politikai funkciója ugyan, de a nagy kép tekintetében, az okok és okozatok világában irreleváns lábjegyzet.”
A volt EP-képviselő szerint az elmúlt mintegy száz évben a külső erők megtalálták azokat az ágenseket, akik belül tudtak zavart kelteni vagy idegen érdekeket megjeleníteni.
Aztán hátat fordított és elsétált.
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Az ünnepekre fogalmazott meg ajánlásokat a színésznő.
Élesen bírálta a német kormánykoalíciót a volt osztrák kancellár. Nem kímélte a migrációs politikájukat sem.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Az M85-ös gyorsforgalmi autóút része a Bécsi domb alatt átvezető 780 méter hosszú dupla közúti alagút is.
