Nem érdekelnek a szobrok!

„A George Floyd amerikai rendőrök általi meggyilkolása nyomán elindult tüntetéshullám részeként Észak-Amerika és Nyugat-Európa számos pontján demonstrálók rongáltak meg vagy döntöttek le olyan szobrokat, amelyek szerintük valamilyen formában az adott országok rasszista múltjának is emléket állítanak. A művelt közvéleményben automatikusan elindult a stilisztikai vita arról, hogy ez azért mégsem olyan szép dolog, nem elfogadható viselkedésforma, és így tovább.

De alapvetően most nem erről szeretnék beszélni, sőt itt most azt sem szeretném megítélni, hogy kinek van igaza – ebben a kérdésben inkább ajánlom Vonnák Diána cikkét a Mércén.

Meg kell ugyanis vallanom, hogy nem érdekelnek a szobrok sorsai, a szobrok miatti érzelmes aggodalom és a szoborrongáló hevület egyformán hidegen hagy, mindkettő szimbolikus pótcselekvés csupán, amelynek adott helyen és időben lehet – van? – társadalmi-politikai funkciója ugyan, de a nagy kép tekintetében, az okok és okozatok világában irreleváns lábjegyzet.”