Érdekesség, hogy a köztudatban élő magyar, szlovák, lengyel, cseh, szlovén, horvát hatos mellé csatlakoztak a balti országok, Szerbia és Fehéroroszország. Utóbbi ország relatív nyugatra húzása (az, hogy nem az ún. kelet-európai klaszterba került) az Európában egyedülálló, az orosz gazdaságtól és gázimporttól függő (és a nyomott árak miatt a nagyfokú eladósodást is ideig-óráig elkerülő), a szovjet rendszer és a piaci igények hibridjeként létrejött belarusz gazdasági modellnek köszönhető, amely a FÁK-országokénál kedvezőbb jóléti mutatókat eredményez.
Összességében elmondható, hogy nem egyértelműek a közép-európai régió pontos határai, mi kísérletet tettünk egy felosztás létrehozására, de nem kizárt, hogy más mutatók mentén teljesen más felosztást is kaphatunk. Mindenesetre a felzárkózást tekintve fontosnak gondolom a lokális együttműködéseket, melyek segítségével utolérhetik a fejletlenebb országok fejlettebb társaikat, és egy egységesebb, erősebb európai piac alakulhat ki hosszú távon.”