Mi is akkor pontosan Közép-Európa?

„A kontinenst kétfelé bontva a határvonal nagyjából az egykori vasfüggöny vonalát követi, viszont érdekesség Csehország és Szlovénia helyzete, akik jelen esetben a nyugati blokkhoz kerülnek. Adja magát a kérdés: vajon ők beletartoznak-e az általunk ismert Közép-Európa fogalomba?

A   hatfelé  osztott  térképre  pillantva azonban  választ kapunk az előző kérdésünkre, Csehország és Szlovénia visszatért a közép-európai csoportba. Ez az ábra nagyon jól elkülöníti a területeket egymástól fejlettség tekintetében. Megjelenik a legfejlettebb régió a skandináv államok vezetésével (térképen 4.), aztán a magországok  többek között Németországgal és Franciaországgal (5.), a mediterrán országok (3.), a keleti blokk országai (6.), és végül a számunkra legfontosabb, a közép-európai országok (1.).

Érdekesség, hogy a köztudatban élő magyar, szlovák, lengyel, cseh, szlovén, horvát hatos mellé csatlakoztak a balti országok, Szerbia és Fehéroroszország. Utóbbi ország relatív nyugatra húzása (az, hogy nem az ún. kelet-európai klaszterba került) az Európában egyedülálló, az orosz gazdaságtól és gázimporttól függő (és a nyomott árak miatt a nagyfokú eladósodást is ideig-óráig elkerülő), a szovjet rendszer és a piaci igények hibridjeként létrejött belarusz gazdasági modellnek köszönhető, amely a FÁK-országokénál kedvezőbb jóléti mutatókat eredményez.

Összességében elmondható, hogy nem egyértelműek a közép-európai régió pontos határai, mi kísérletet tettünk egy felosztás létrehozására, de nem kizárt, hogy más mutatók mentén teljesen más felosztást is kaphatunk. Mindenesetre a felzárkózást tekintve fontosnak gondolom a lokális együttműködéseket, melyek segítségével utolérhetik a fejletlenebb országok fejlettebb társaikat, és egy egységesebb, erősebb európai piac alakulhat ki hosszú távon.”