Haza szeretett

„Immár semmi kétség, a közelgő nemzeti konzultáció legfontosabb témája a magyar labdarúgás jövője lesz. A kérdések összeállítása általában szigorúan tudományos alapon történik: az egyik kormányzati közvélemény-kutató cég megméri a lehetséges kérdésekre adott összes lehetséges reakciót, míg a másik ellenőrzi az előző csapat számait. Igazság szerint a focis kérdés eredetileg nem szerepelt a tervben – megmaradtak volna a Soros-vírus-Karácsony háromszögben –, de egy éber segédmunkatárs észrevette, hogy a miniszterelnök napi hangulatjelentéseiben és az álmait feldolgozó és elemző csoport beszámolóiban egyre sűrűbben szerepel Dzsudzsák Balázs. Ráadásul nemrég azt találta mondani, hogy a futball mindig vigasz és elégtétel volt a magyar ember számára, amivel teljesen egyértelműen arra utalt, hogy hozzák haza neki Dzsudzsit.

A törekvő segédmunkaerő évek óta keményen dolgozott, és most úgy érezte, eljött az ő ideje. Még emlékezett egy találkozóra, valamikor három évvel ezelőtt, amikor a miniszterelnök véletlenül összefutott a balszélsővel egy pesti szállodában, és csak úgy megemlítette, hogy miért is nem jön haza? Balázs nagyon pozitívnak értékelte a miniszterelnök úrral való találkozást – szögezte le akkor a játékos menedzsere. – Jólesett neki az invitálás, el is gondolkodott rajta. Ám mivel még egyéves szerződés köti a klubjához, a hazatérése nem aktuális. Ami egyértelműen annyit jelentett, hogy itthon nincs olyan klub, amelyik kifizetne neki havi 80 millió forintot, amennyit viszont bármelyik sejk zsebből kipengetett akkoriban érte. Most viszont úgy tűnik, valaki mást igazolnának helyette. Ami békeidőben casus belli lenne, talán még a beígért mecsetépítéstől is visszalépnénk, de most épp jókor jött.”