Semmivel sem lett kiszámíthatóbb a kormányzati politika.
„Évtizedeken keresztül úgy volt, és a Magyar Állam Kormányportálján ma is az a menetrend olvasható, hogy az államháztartásért felelős miniszter a következő évi költségvetés irányelveit március 31-ig nyilvánosságra hozza (ebből lehetett értesülni a kormány várható gazdaságpolitikájáról); július 31-ig egyeztet a bevételekről és kiadásokról a fejezeteket irányító szervekkel.
Majd a Költségvetési Tanáccsal való egyeztetés után, a kormány szeptember 30-ig benyújtja a költségvetési tervezetet az Országgyűlésnek, ahol az általános, a részletes és záróvita után, zárószavazás következett, erre legkésőbb december 30-ig sort kellett keríteni. Ettől a menetrendtől a parlamenti választások évében el lehetett térni.
2015-től a kormány átállt az előrehozott költségvetés-készítés gyakorlatára. A 2016-ra szólót már 2015 nyarán elfogadták. Ezt azzal indokolták, hogy így a vállalkozások és a háztartások előbb ismerhetik meg a következő évre szóló gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai elképzeléseket, miáltal nemcsak több idejük van az alkalmazkodásra, de javul döntéseik feltételeinek kiszámíthatósága is. Amúgy ez megfelelt az unió elvárásainak, az EB is szorgalmazta a költségvetés mielőbbi elfogadását az időben való felkészülés érdekében. Csakhogy nálunk az új gyakorlatra való áttéréssel semmivel sem lett kiszámíthatóbb a kormányzati politika.”
A 2004. decemberi szégyenteljes népszavazás folytatása, hogy a DK a határon túli magyaroktól sajnálja a támogatást – emelte ki az Országgyűlés hétfői ülésén Orbán Viktor.
Elutasították az ellenzéki képviselők keresetét.
„Búcsúzom. A párttól és belátható időre a magyar belpolitikától és közélettől egyaránt” – írta a politikus.
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) október 3-án rendezte meg a JVSZ Makro Konferenciát, amelynek fókuszában az EU-s versenyképesség romlása és a hazai gazdaság kihívásai álltak. Lóga Máté, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára előadásában kiemelte, hogy a magyar gazdaság növekedésének motorja 2025-ben a beruházások és a belső kereslet lehet. Kuti Zsolt, az MNB főközgazdásza a demográfiai kihívások, a zöldátállás és a munkaerőpiaci problémák mellett a multikrízis, azaz a többszörös válsághelyzet kezelésének szükségességéről beszélt. Csorbai Hajnalka, a JVSZ elnökségi tagja pedig bemutatta a JVSZ Economy Index friss mutatóját, amely némi optimizmust tükröz, de egyelőre inkább a cégek kivárását jelzi. Az eseményen két tucat ismert döntéshozó szólalt meg.
A KSH friss adatai szerint a költségvetési kiadások az első félévben mindössze 3,5 százalékkal nőttek, elmaradva a bevételek bővülési ütemétől. A kormányzati takarékosság fenntartása esetén, ha a gazdasági növekedés 1,8 százalék közelében alakul, akkor a 4,5 százalékos költségvetési hiánycél tartható – véli a Makronóm Intézet elemzője.
A politikus szerint a frakció legfontosabb feladata az lesz, hogy tovább vigye és erősítse a kereszténydemokrata és konzervatív erők együttműködését.
Nem feltétlen jó hír ez, pláne azoknak az embereknek, akik a part közelében tartózkodnak.
Trump és a republikánusok szoros küzdelemben a Kongresszus irányításáért – drámai változások jöhetnek az amerikai politikában.
