„Befut az unokatestvér is a családjával, mesél a brexit mellékhatásairól, közben a nagylány pillanatok alatt lefoglalja az interneten a nyári repjegyeinket Londonba, és én titokban abban reménykedem, hogy az Eb-re továbbjutott magyar válogatott éppen akkor fog Londonban meccset játszani, amikor ott leszünk, mert meglepetésre készülünk a bivalyerős csoportban. Istenem, micsoda meccs volt március 31-én a Puskásban, 5:0 a románok ellen, tombolt az egész ország, Budapesten hajnalig tartott az utcai ünneplés!
Késő este búcsúzik a teraszon a kissé illuminált társaság, nagy ölelések és fogadkozások, hogy áprilisban a szomszédban folytatjuk. Puszi a lányoknak, ők holnap nyakukba veszik fél Magyarországot, egy wellnesstúrát tervez a család, aztán repülnek vissza az EU-n kívüli Angliába.
Békésen kortyolgatod az utolsó pohár sört, munka elvégezve, család tervezve, holnap reggel a templomban együtt kéred a Jóistent, hogy szeressük egymást, ne legyen nagyobb baj, és este nyerjen a csapatod.
Milyen szép az élet. Nem történhet semmi baj.
Képzeld el…”