„Sokat mondták, hogy az ellenzéknek konstruktívnak kell lennie a koronavírus idején. Ezzel teljesen egyetértek, én megpróbáltam. Körülbelül egy tucat szociális dolgozó írt nekem a veszélyhelyzet bevezetése után, hiszen nem tudtak információhoz jutni fontos kérdésekben. Én kollégáim segítségével ezeket összegyűjtöttem és elküldtem az illetékes minisztériumnak, direkt nem hivatalosan írásbeli kérdés formájában, hanem egyszerűen egy e-mailben, hogy ne legyen mindenki számára nyilvános, ha a minisztérium nem akarja. Összességében, hogy tényleg az érintett dolgozók tudjanak információhoz jutni. Ez tíz napja történt, semmit sem válaszoltak. A kérdések egy jelentős része most is aktuális. Telefonban arról beszéltek, hogy majd húsz nap múlva válaszolnak. Így nagyon nehéz konstruktívnak lenni. A szociális dolgozók a hátukon viszik a jelenlegi védekezést a járványhelyzet ellen. Legalább információt megérdemelnek.
[...]
Tisztelt Miniszter Úr!
A rendkívüli helyzetben számos szociális és egészségügyi területen dolgozó keresett meg személyes kérdéseivel. Olyan kérdésekkel, melyekkel a mindennapokban találkoznak, melyek a feladatvégzés során a gyakorlatban felmerülnek, nehezítik, akadályozzák az amúgy is nehéz, önfeláldozó munkájukat. A kormány számos intézkedést hozott a koronavírus megfékezésére, illetve útmutatókkal támogatják a dolgozókat, de szükségük lenne olyan konkrét válaszokra is, melyek csökkentik a bizonytalanságot, a gyakorlatban segítik a munkájukat.”