Emlékeznek még, amikor egy agresszív tömeg megtámadta Röszkénél a magyar rendőröket? Emlékeznek, ahogy minden kezük ügyébe eső tárggyal dobálták a határvédőket? Akkor a magyar rendőrök könnygázzal és vízágyúval védték meg a határt és persze önmagukat. Emlékeznek, mi volt akkor a reakció a nemzetközi sajtóban, a Soros-féle szervezetekben és persze az unióban? Emlékeznek még arra a töménytelen mennyiségű hazugságra, a felháborodásra, a leckéztetésre, a nácizásra, a megbüntetésünk követelésére? És emlékeznek még, amikor egy magyar operatőrnő elgáncsolt egy betörő migránst, akkor éppen hogy be nem vonultak a kéksisakosok! Hetekig tartó hecckampány, felháborodás, szemétkedés kísérte az esetet, még jó, hogy meg nem lincselték azt az asszonyt.
Nos, feltűnt már önöknek a fülsiketítő csönd, ami a mostani görög eseményeket kíséri? Ismétlem: könnygáz, vízágyú, hang- és fénygránát, gumilövedék, éleslőszeres hadgyakorlat, figyelmeztető lövések, megvert migránsok és megvert NGO-aktivisták, börtön és botokkal a tengerbe visszatolt migránsok – ez van most Görögországban. És mindezt a teljes csend kíséri a pénzért és hatalomért hisztériázók és hazudozók részéről. Nos, amikor az EU ilyen-olyan vezetőire, a nemzetközi liberális sajtóra és a Soros-féle szervezetekre gondolnak, akkor mindezt ne felejtsék. Aljas, becstelen, hazug, gazember – ezek azok a szavak, amelyeket keresgéltek velük kapcsolatban.
És a legfontosabb, hogy mindezt el ne felejtsék akkor, amikor majd újra a magyar határnál lesznek pokoli jelenetek, és elkezdenek majd bennünket gyalázni. Nagyon fontos megjegyezni egy életre: ezeknek a gazembereknek a véleménye, a követeléseik és a fenyegetéseik annyit sem számítanak, mint szellentés a tornádóban.