Robban-e a puliszka?
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Románia alig száz éves történelmét az árulások, a hit- és szószegések, a gyilkosságok jellemezték.
„Aligha lehet véletlen, hogy újabb államfői mandátuma során Klaus Johannis sem akar csodát tenni az országgal, beérné akár a »normális Romániával« is.
Ha valaki ebből a »szerény igényből« arra következtetne, hogy Klaus Johannis kiválóan ismeri Romániát, annak előbb-utóbb csalódnia kell majd. Erdélyi születése és szász származása ellenére Klaus Johannis pár éves bukaresti tartózkodása során ugyan tökéletesen belesimult a balkáni politizálásba, a körmönfont hazudozásba, a dâmbovițai kettős játékokba – ám ha valóban ismerné Romániát, akkor soha nem állt volna elő ilyen óhajjal. Akkor tudnia kellene, hogy a »normális Románia«, az a legjobb esetben is utópia. Románia soha nem volt »normális« állam. Az országban a normális – soha nem volt normális, itt mindig az abnormális volt a normális.
Románia alig száz éves történelmét az árulások, a hit- és szószegések, a gyilkosságok jellemezték. Románia mindkét világégésben elárulta szövetségeseit, ez az ország soha nem volt a hűség mintaképe. Harminc évvel ezelőtt több mint ezer embernek kellett ártatlanul meghalnia, csakis azért, hogy az önmagukat kinevező vezetők a »véres forradalom« látszatát keltve, megnyerjék a Nyugat rokonszenvét.”