„Ha a pártoskodás következtében felülíródik az ország és a helyiek közös érdeke, nagy horderejű fejlesztések veszhetnek el.
Az ellenzéknek bele kell nyugodnia abba, hogy a vesztesek dolga a helyzetüket okozó hibák kijavítása. Ha ezek súlyosak voltak, nem marad más, mint a múltért történő bocsánatkérés.
Vajon Gyurcsánynak és kormányzásának szereplői mikor kérnek bocsánatot a magyar nemzetnek okozott károkozásaikért?
A keresztény erkölcs szerint a múltat nem lehet végképp eltörölni. Azért sokáig kell bűnhődni, míg az érintettek megbocsátanak. Az is igazság, hogy a megbocsátás nem jelenti a feledést. Az elkövetőknek belülről fakadó erkölcsi követelmény lenne a csendben maradás. Ezzel szemben azt látjuk, hogy az önkormányzati választásokat bolsevik, kommunista módszerekkel, ÁVH-s vehemenciával, kormánydöntési puccsra próbálják felhasználni. Az országgyűlési választásokon kinyilvánított és meghatározó népakarat ellen fordulnak. Az illegális bevándorlókat tekintik jövőjük garanciájának.”