A világvége-kufárok legkelendőbb portékája a kisded Greta

„Minő véletlen, amint a magányosan sztrájkoló kis Gretaból globális sztár lett, rögtön megjelent Greta anyukájának, Malena Ernmannak a könyve, aminek külföldi kiadásaira már nem is az írót, hanem a lányát helyezték fel gondos kezekkel a fenntarthatóságot és bolygó megmentésének ügyét csak ünnepnapokon képviselő könyvterjesztő vállalatok. Az is a véletlennek, a sors kiszámíthatatlan játékának köszönhető, hogy Greta csak a svéd parlamenti választásokig sztrájkolt mindennap, amint az rendben lezajlott és megalakult az új, liberális svéd kormány, Gretanak már elég volt csak minden pénteken sztrájkolnia az egyre fenyegetőbben közeledő világvége ellen.

Greta anyukájának a már említett könyve, ami a kislány globális sztárrá válásának pillanatában került ki a könyvesboltok polcaira, arról szól, milyen nehéz volt úgy körbeturnéznia a glóbuszt, hogy közben két, sérült gyermekét is nevelnie kellett. Gretanál Asperger-szindrómát, húgánál figyelemhiányos hiperaktív rendellenességet diagnosztizáltak a félőrült svéd társadalom által kitermelt orvosok, hogy Thunberg anyuka ezzel is a figyelem középpontjába kerülhessen. A két »fejlődési zavar« tünetei többnyire a modern gyermeknevelés melléktermékei: az átlagostól, vagy az átlagosnak tartott viselkedési mintáktól kicsit is eltérő személyiségeket rögtön betegnek nyilvánítanak, hogy utána gyógyszerrel és terápiával kezeltethessék csemetéjüket a szülők, akikről cserébe sosem állítják ki a figyelemhiányos zavar diagnózisát. Nekik a számlát állítják ki. Pedig ha valakinek, akkor Greta szüleinek mindenképpen szükségük volna valami kezelésre, hiszen normális szülő sem gyermekszépségversenyre, sem klímapedofíl politikusok közé nem cipeli leszármazottait, inkább igyekszik minél tovább az otthon biztonságában tartani őket. És esténként mesét olvas nekik az erdőben lakó csúf, gonosz bobogányról és az őt végül legyőző, talpraesett, okos, bátor kölykökről, nem a közelgő, mindent és mindenkit elpusztító világvégével tömi a fejecskéjüket.

A kis Greta, vagyis a mögötte álló kufárcsapat meglepőt húzott New Yorkban. Gyakorlatilag mindenkit elküldött a fenébe, aki azonnal nem adja vissza neki és kortársainak a felzabált bolygó őket illető erőforrásait. »Ez így teljesen rossz. Nekem nem kéne ma itt állnom. Az iskolapadban lenne a helyem, az óceán másik felén. És mégis mindannyian hozzám jöttök egy kis reményért? Hogy merészelitek? Elloptátok az álmaimat és a gyerekkoromat az üres szavaitokkal. És mégis, én még a szerencsések közé tartozom. Az emberek haldokolnak. Egész ökoszisztémák dőlnek össze. Egy tömeges kihalás szélén állunk. És mégis csak a pénzről meg a gazdasági növekedés meséiről tudtok beszélni« – üvöltötte sírva Greta a bambán néző politikusok arcába az ENSZ-klímacsúcson, ezzel is jelezve, jóval többet kéne tenni az ő tapogatásán kívül a jövőért. És persze jóval többet kellene fordítani anyura és anyu barátaira a nemzetállamok klímaperselyéből, ha azt akarják, hogy Greta ne legyen dühös és ne bőgjön. Például rögtön, még a klímacsúcsról kifele menet köthetnek egy szerződést a We don’t have time tanácsadói testülettel, amelynek a vezetője az a Rentzhog, aki a kis Greta »felfedezőjeként« azt ígérte a befektetőknek, hogy pénzük rendkívül jövedelmezően fog megtérülni az üdvöskéjük népszerűségének köszönhetően. Egyúttal a grétás bögrék és pólók mellett árulhatnak ideológiát és pártszíneket is. Például zöldbe csomagolt kommunizmust, világkormányt, de akár svéd technológiát és kínai akkumulátort is. Teljesen mindegy, vedd meg, különben a kicsi Greta ökölbe szorult kézzel fog üvöltözni veled!”