Világszerte rengetegen állnak ki Orbán Balázs és a tudomány, a kutatás, illetve a szakmai teljesítmény védelme mellett
Peruból, az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Németországból és Japánból is érkeztek reakciók az ELTE-botrányra.
Létre kell hozni azt a szervezeti egységet, amely a hazai alapkutatást koordinálja, szervezi, irányítja.
Fodor István Széchenyi díjas villamosmérnök az Ericsson Magyarország cég alapítója, közel két évtizedig vezérigazgatója, majd elnöke volt. 2004-2007 között az Európai Kutatási Tanácsadó Testületének (EURAB2) tagja, Brüsszelben. Ottani tapasztalatai felhasználásával írta meg tanulmányát, melynek teljes szövege 2007-ben jelent meg a Magyar Szemle Kiadójánál, egy, a Mádl-kör tagjai által írt, Magyarország ma és holnap című esszékötetben. Részlet az esszéből
***
„A hazai alapkutatás
Az alapkutatásnak nincs egységes irányítása, nincs intézményi felelőse. Szükség van egy független, szakmai intézményre. Legyen az MTA mint köztestület az alapkutatás felelőse. Az MTA-n belül létre kell hozni azt a szervezeti egységet, amely a hazai alapkutatást koordinálja, szervezi, megfelelő módon irányítja, függetlenül attól, hogy hol folyik a kutatás. Egyedüli ennek a szervezetnek lenne joga a források kezelése, felelőssége pedig az alapkutatások hatékony és minőségorientált irányítása. Ez lényeges különbség az OTKA mai „passzív”, követő szerepéhez képest. Ezzel megoldható a reál tudományok kiemelt támogatása mellett a bölcsész- és társadalomtudományok arányos segítése, és csökkenthető ez utóbbiak veszélyeztetettsége. Ez a szervezeti egység önállóan és függetlenül működne az Akadémián belül. Emellett az Akadémia intézetei végzik az alkalmazott kutatásaikat és technológiai fejlesztéseiket. Mindezt vagy az NKTH koordinálásával, vagy közvetlen gazdasági, nemzetközi együttműködés keretében ugyanúgy teszik, mint bármely más intézet, vagy tanszék az országban.
Amennyiben ez a javaslat bármilyen ok miatt nem kivitelezhető, akkor az uniós ERC-hez hasonlóan, szigorúan szakmai alapon, az előzőekben leírt jogokkal és kötelességekkel létre kell hozni a Nemzeti Kutatási Tanácsot. A minimum 5, maximum 9 tagból álló Tanácsot önálló intézményként kell felépíteni, biztosítva a független, kezdeményező jellegű, hatékony működést.
Az alkalmazott kutatás, a fejlesztés és az innováció
Továbbra is a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal mint független intézmény lenne ezen területek gazdája. Azzal, hogy az alapkutatás irányítása az MTA-hoz, vagy egy létrehozandó Nemzeti Kutatási Tanácshoz kerül, nagyon sok jelenlegi gondot lehetne megoldani. A korábbiakban tárgyalt gyakorlati határvonal mentén az eltérő kezelési módokat tisztábban lehet végrehajtani és szétválasztani. Mindehhez szükség lenne arra is, hogy Magyarországon a tudománypolitikát újra, egy valóban független intézmény irányítsa. A tudománypolitikát nagyon sok országban - a jelentőségének megfelelően - önálló tárcával képviselt. Az NKTH mint intézmény szakmailag is legyen független, hogy a korábbi, sokszor a kézi vezérlés látszatát is keltő, személyes függőséget elkerülje. A tulajdonosi képviseletet felelős testületre kell bízni, egy tanácsot kell létrehozni. Ez a testület lenne a Hivatal vezetőjének munkáltatója és a tudománypolitika stratégiai gazdája. Úgy működne, mint egy vállalat igazgató tanácsa. A tanács az érintett tárcák vezetőiből, az MTA elnökéből, vagy delegáltjaikból, és további igen alacsony számú, szakmai alapon felkért tagból állna. A tanács elnöki posztját csak a szakma által delegált civil tag tölthetné be. Az NKTH az oktatás- és iparpolitika harmonizációjáért, az innovációs szakadék csökkentéséért és a nemzetközi együttműködésekért is felelős lenne.
Törvényi szabályozás