Száz éve kezdődött a felvidéki magyarság tragédiájának első stációja

„Visszatérve a száz éve történt eseményekre, Párkányban, az egykor legmagyarabb városban sajnos senki nem törődik a magyar történelmi évfordulókkal, egyedül az 1848-as forradalomra emlékezik a Csemadok-alapszervezet – de más ünnep, megemlékezés nincs a városban, sőt, a környéken is alig.

A húsz éve működő LIMES – ANAVUM PT történelmi konferenciákat rendez a városban, átlagban nyolcvan-száz érdeklődővel, ám azokon a helyi alap- és középiskolák diákjai, tanárai, sem pedig a Csemadok-tagok nincsenek jelen. Inkább Komáromból, Érsekújvárból, Esztergomból, még Budapestről is vannak állandó érdeklődők az évente szeptember elsején rendezett történelmi konferencián.

Persze kulturális, szórakoztató program van bőven a városban az egész év folyamán. S a párkányiak még csodálkoznak, hogy a honfoglalás (megszállás) az itt élő kisebbség részéről folyamatos az utóbbi húsz évben.

Ha elfeledjük őseink emlékét, ha a történelmünket a családok, pedagógusok, civilek nem tanítják meg a felnövekvő generációkkal, menthetetlenül elveszünk. Ennek már mutatkoznak a jelei. Csak rajtunk múlik, hogy maradunk-e, vagy majdan csak könyvek, jelek őrzik létünk emlékét.”