Nemzeti konzultáció: arról lehet dönteni, hogyan tovább a magyar gazdaságban
A Fidesz mindenkit arra kér, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.
Árpád korántsem a mai, Trianonban megcsonkított 93 ezer km²-re jött be.
„Egyre népszerűbb a fiatalkorom emblematikus online kvízjátékából készített tévéműsor, a Honfoglaló.
Középiskolai és egyetemi éveim alatt hatalmas csatákat vívtunk meg ebben a játékban a cimborákkal. A sok egyéb hülyeség mellett ennek legalább értelme is volt, hiszen játszva bővíthettük általános műveltségünket. Sőt, néha komoly vitákat, eszmecseréket eredményezett egy-egy kérdéskör kitárgyalása.
Egy dolog viszont mindig zavart benne. Persze történelem szakosként sok egyéb apróság is megmosolyogtatott – például a honfoglalás után jó pár száz évvel később megjelenő kővárak, vagy éppen a mai közigazgatási megyerendszer használata –, de ne legyünk kukacoskodók, mégiscsak egy játékról van szó és még csak nem is klasszikus stratégiairól, úgyhogy ennyi bőven elnézhető. Az viszont már kevésbé, hogy
Árpád apánk korántsem a mai, Trianonban megcsonkított 93 ezer km²-re jött be, hanem a Kárpát-medence szinte egészébe
(László Gyula kettős honfoglalás és László Miklós Béla fokozatos bejövetel elméleteibe most ne mélyedjünk el), ami – bár időnként és koronként változott, de hozzávetőlegesen a történelmi, ezeréves Nagy-Magyarországot jelentette.
A játék indulásakor, a kétezres évek elején még emlékszünk, milyen szelek fújtak és milyen kormányok söprögettek az anyaországban. Nemzeti doktrína volt ugyebár akkoriban a merjünk kicsik lenni szemléletmód, és sok millió emberrel lehetett elhitetni, hogy a határon túli magyarok el fogják venni a nyugdíjukat. 2019-ben viszont ennél kicsit tovább tartunk és évtizedes adósságok törlesztésére került sor a nemzetegyesítés terén. A különböző nemzetpolitikai intézkedések hosszú sorába most nem mennék bele, de példának okáért elég csak megnéznünk Magyarország térképének sziluettje állami szinten való használatát. Pontosan azon egyszerű okból kifolyólag, hogy ez a közigazgatási egység egy alig 100 éves állapotot ábrázol, szemben egy 1000 esztendőssel. Bár sokan tartanak tőle, én nem gondolom, hogy puszta történelmi tények nevén nevezése radikalizmus és Uram bocsá’ revizionizmus lenne.”