Tényleg csak 93 ezer km²-t „honfoglalt” Árpád apánk?

2019. március 26. 14:53

Árpád korántsem a mai, Trianonban megcsonkított 93 ezer km²-re jött be.

2019. március 26. 14:53
Csonka Ákos
Felvidék.ma

„Egyre népszerűbb a fiatalkorom emblematikus online kvízjátékából készített tévéműsor, a Honfoglaló.

Középiskolai és egyetemi éveim alatt hatalmas csatákat vívtunk meg ebben a játékban a cimborákkal. A sok egyéb hülyeség mellett ennek legalább értelme is volt, hiszen játszva bővíthettük általános műveltségünket. Sőt, néha komoly vitákat, eszmecseréket eredményezett egy-egy kérdéskör kitárgyalása.

Egy dolog viszont mindig zavart benne. Persze történelem szakosként sok egyéb apróság is megmosolyogtatott – például a honfoglalás után jó pár száz évvel később megjelenő kővárak, vagy éppen a mai közigazgatási megyerendszer használata –, de ne legyünk kukacoskodók, mégiscsak egy játékról van szó és még csak nem is klasszikus stratégiairól, úgyhogy ennyi bőven elnézhető. Az viszont már kevésbé, hogy

Árpád apánk korántsem a mai, Trianonban megcsonkított 93 ezer km²-re jött be, hanem a Kárpát-medence szinte egészébe
(László Gyula kettős honfoglalás és László Miklós Béla fokozatos bejövetel elméleteibe most ne mélyedjünk el), ami – bár időnként és koronként változott, de hozzávetőlegesen a történelmi, ezeréves Nagy-Magyarországot jelentette.

A játék indulásakor, a kétezres évek elején még emlékszünk, milyen szelek fújtak és milyen kormányok söprögettek az anyaországban. Nemzeti doktrína volt ugyebár akkoriban a merjünk kicsik lenni szemléletmód, és sok millió emberrel lehetett elhitetni, hogy a határon túli magyarok el fogják venni a nyugdíjukat. 2019-ben viszont ennél kicsit tovább tartunk és évtizedes adósságok törlesztésére került sor a nemzetegyesítés terén. A különböző nemzetpolitikai intézkedések hosszú sorába most nem mennék bele, de példának okáért elég csak megnéznünk Magyarország térképének sziluettje állami szinten való használatát. Pontosan azon egyszerű okból kifolyólag, hogy ez a közigazgatási egység egy alig 100 éves állapotot ábrázol, szemben egy 1000 esztendőssel. Bár sokan tartanak tőle, én nem gondolom, hogy puszta történelmi tények nevén nevezése radikalizmus és Uram bocsá’ revizionizmus lenne.”

 

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 129 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Hurka
2019. március 27. 07:44
A Honfoglalás szót a szabadkőműves Kazinczy találta ki, a régi magyar krónikák első és második visszatérésről beszélnek.
Akitlosz
2019. március 27. 00:46
907-ben éppen a felkészülés álcázására a szokásos birodalmi gyűlést nem is Regensburgban tartották, hanem kivételesen Ennsburgban, a mai Ausztriában, s innen már lehetett sejteni, hogy ha sántikálni akarnak valamerre akkor az csakis Magyarország lehet, mert a Brenner hágót akkoriban még nem használták ekkora seregek mozgatására.. Igazából jó volt a haditervük, nem is csinálták rosszul csak a magyarok sem voltak hülyék és gyorsabban mozogtak és jobban harcoltak. Egyes történészek szerint a magyarok akkor értesültek a támadásról, amikor az első ellenséges sereg a Duna déli partján kiért a bécsi erdőből. Ezt mondjuk én roppant erősen kétlem. Az a valószínűbb, hogy voltak a magyaroknak kémeik Ennsburgnál a birodalmi gyűlésnél és amikor a keleti frankok nem hazafelé indultak északra, hanem keletre Magyarország felé már akkor riadóztattak ráadásul az eleve készültségben lévő erőket, nem akkor kezdtek el mozgósítani. Ahhoz túl gyors és túl erélyes volt a magyar reakció. Viszont a második ellenséges sereget a Duna északi partján nem vették észre időben a magyarok, csak miután átkelt a Morva folyón, mert addigra a nyitrai magyar fősereg egy része már átkelt a Dunán, amit nem tettek volna meg, ha tudtak volna a második seregről. De éppen ez volt a keleti frankok haditervének a lényege, hogy csapdába csalják a magyar főerőket. Csak hát gyalogosok és nehéz lovagok nem sok mindent tudnak tenni lovasíjászok ellen, ha kedvezőek a körülmények, azaz nincsen sár, eső, köd, éjszaka. Csak idő kérdése, hogy felőrlődjenek, ha nem fogy el a nyílvessző.
celoke
2019. március 26. 22:14
"Árpád apánk korántsem a mai, Trianonban megcsonkított 93 ezer km²-re jött be, hanem a Kárpát-medence szinte egészébe." Azért ne essünk túlzásokba... Nem foglalták el egyből őseink az egész Kárpát-medencét. Kalandozó hadjáratokkal feltérképezték (pl. már 862, 881 során), gyepűterületként felügyelték egy részét, de a tényleges szállásterület (vagy nevezzük inkább az Etelközből áttelepült Magyar Fejedelemségnek, a vérszerződéssel létrejött ókori keleti típusú államnak) kiinduló területe 895/5-899 között a Tiszántúl (a Beregi-síksággal együtt) és a Duna-Tisza-köze volt, központja pedig a Bodrogköz. A Dunántúlt csak 899-900 során foglaltuk el, a Dunamenti-alföldet (Csallóköz) 902-ben. Az Északi-középhegységet valamikor 907 után csatoltuk fejedelemségünkhöz, Erdélyt és a Felvidék nagy részét még később. Igaz, Erdélyt Regensburgban birodalmi gyűlésen Arnulf már 894-ben a magyaroknak ítélte, mint megtámadható és elfoglalható területet, de ténylegesen ez évtizedekkel később következett be, őseink eleinte a nagyállattartásra alkalmas alföldi területeket részesítették előnyben. Erdélyt sokáig az Enns-Lajta közötti gyepűterülethez hasonlóan csak megszállva tartották a Bolgár Birodalom által jelentett fenyegetés miatt.
mustarharmas
2019. március 26. 17:29
Már nekem is eszembe jutott és zavar is..... Tényleg jobb lenne Kolozsvárért küzdeni az ellenféllel, mint a Tolna megyéért:) Bár ez utóbbit is szeretem.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!