Nem tart attól, hogy az oroszok a jövő évi EP-választásokba is beavatkoznak?
Az Egyesült Államokban azért tudták ezt megtenni, mert mindenkit megleptek. Hibrid háborúba kezdtek, kibertámadásokkal, adatlopásokkal, még arról is szólnak hírek, hogy behatoltak a szavazói névjegyzékekbe. Hillary Clinton írja a könyvében, hogy tudatában voltak az orosz veszélynek, de a beavatkozás mértéke sokkal nagyobb volt annál, mint gondolták. Az oroszok lefizettek nigériaiakat, akik a Youtube-on terjesztették, hogy ő a feketék ellensége, Facebookon tüntetést szerveztek ellene Floridában, a WikiLeaksen szivárogtatták ki kampányfőnöke, John Podesta e-mailjeit mindenféle degradáló tartalmakkal. Minden napra jutott belőlük, ezt a főáramú média átvette és felnagyította. Minderre csak a választás után derült fény, a titkosszolgálatok szivárogtatása következtében egyre többet tudtunk meg ezekről az akciókról.
Amikor Franciaországban választásokat tartottak, már tisztában voltak vele, hogy mire készüljenek. Bár ott is sikerült meghackelni a Macron-kampány e-mailjeit, a károsultak kiadtak egy tájékoztatót, elvárják a francia sajtótól, hogy ne legyen az oroszok szövetségese és ne terjesszék a lopott információt. Svédországban is számítottak a választások idején az orosz beavatkozásra, de ott hosszú évek óta komoly felvilágosító kampány folyik, hogy mit kell kezdeni a hamis hírekkel. Ezt az öt-hatéveseknek szóló könyvekkel kezdik, amelyekben gyermekek beszélgetnek, egyikük mond valami nagyot, erre a másik rávágja: honnan tudod, ellenőrizted a forrást? Ahol félnek az orosz dezinformációs kampányoktól, harcolnak az álhírek ellen.