A brüsszeli migrációs és integrációs politika csődje nap mint nap életeket veszélyeztet
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Chemnitz az a bizonyos szikra.
„Miközben a német lakosság nap mint nap szembesül a »kereszténydemokrata« Merkel által importált bevándorlók bűnözésével és erőszakjával, amely a szexuális bűncselekménytől a gyilkosságig terjed, az augusztus 26-i gyilkossággal mintha betelt volna a pohár. Aznap hajnalban egy 35 éves német polgárt öltek meg, másik kettőt súlyos állapotban vittek a kórházba. A biztonsági erők letartóztatták az elkövetőket: egy 23 éves szíriai és egy 22 éves irakit. A fickók éppen egy nőt zaklattak, de a segítségükre siető férfiakra kést fogtak. Az elhunyton 25 késszúrást számoltak össze.
A Magyar Idők már beszámolt arról, hogy több tüntetést is szerveztek az iszlám vallást és kultúrát bíráló, a határok azonnali lezárását sürgető szervezetek, de a »szélsőjobboldali törekvéseket« elutasító erők is.
A volt NDK területén fekvő nagyváros polgármestere pedig biztosított mindenkit, hogy továbbra is várják a »külföldieket«. Mintha kommunista elődje szerepét játszaná, aki parancsba kapta, mit mondjon Erich Honecker pártfőtitkár útmutatásai alapján. Különösen felháborító, hogy a fizetett állami média – akárcsak a kommunista időkben – úgy mutatta be a többségében láthatóan hétköznapi, tehát normális állampolgárokból álló tüntetőket, mintha azok szélsőjobboldaliak lennének.
És a tüntetők »Az idegenek kívül!«, illetve »Ez a mi városunk!» feliratú táblák mellett a »Mi vagyunk az emberek!« feliratút is emeltek a fejük fölé. Minő véletlen: 1989-ben is ez volt az emlékezetes szlogen a kommunista rendszer bukását eredményező tüntetések során.
(...)
Vajon mi történt erre a német médiában? Az ARD közszolgálati televízió egyszerűen elhallgatta a gyilkosságot. Amikor ezért felelősségre vonták, a szerkesztő azt válaszolta, hogy az esemény nem nemzeti, hanem regionális hatáskörű volt. Ezek után hab volt a tortán Angela Merkel kancellár szóvivőjének nyilatkozata 2018. augusztus 27-én, amelyben elítélte a bevándorlók »kollektív vadászatát« és a jogállamot szajkózta. Joggal írta Őry Mariann a Magyar Hírlapban megjelent jegyzetében, hogy hazudnak a népnek Németországban. A chemnitzi késelés részleteit is egy rendőrnek kellett szivárogtatnia, aki szerint a németeknek joguk van megtudni az igazságot a migrációs helyzetről. A 39 éves férfi tisztában volt azzal, hogy elveszítheti az állását – és valóban felfüggesztették –, azzal azonban nem, hogy akár öt év börtön is várhat rá. Ilyen állapotok uralkodnak ma Németországban: aki kimondja, leírja az igazságot, azt, hogy valójában mi történik, elhallgattatják, kirúgják és súlyos büntetésre számíthat.
Nemcsak Sarrazin, de Sigmund Freud is új példával gazdagíthatta volna A halálösztön és az életösztön című művét. A totális, diktatórikus hálózati kaszttá csontosodó baloldali-liberális politikai és véleményelit kiterjedt hazugságipart működtet Németországban és Európában, miközben tovább erőlteti a »menedékkérők« beszállítását a kontinensre.
S mivel Chemnitz hajdanán Karl-Marx-Stadt volt, Erich Honecker pártfőtitkár most röhöghet a túlvilágon: kellett nektek lebontani a berlini falat!”