Vajon mi történt erre a német médiában? Az ARD közszolgálati televízió egyszerűen elhallgatta a gyilkosságot. Amikor ezért felelősségre vonták, a szerkesztő azt válaszolta, hogy az esemény nem nemzeti, hanem regionális hatáskörű volt. Ezek után hab volt a tortán Angela Merkel kancellár szóvivőjének nyilatkozata 2018. augusztus 27-én, amelyben elítélte a bevándorlók »kollektív vadászatát« és a jogállamot szajkózta. Joggal írta Őry Mariann a Magyar Hírlapban megjelent jegyzetében, hogy hazudnak a népnek Németországban. A chemnitzi késelés részleteit is egy rendőrnek kellett szivárogtatnia, aki szerint a németeknek joguk van megtudni az igazságot a migrációs helyzetről. A 39 éves férfi tisztában volt azzal, hogy elveszítheti az állását – és valóban felfüggesztették –, azzal azonban nem, hogy akár öt év börtön is várhat rá. Ilyen állapotok uralkodnak ma Németországban: aki kimondja, leírja az igazságot, azt, hogy valójában mi történik, elhallgattatják, kirúgják és súlyos büntetésre számíthat.
Nemcsak Sarrazin, de Sigmund Freud is új példával gazdagíthatta volna A halálösztön és az életösztön című művét. A totális, diktatórikus hálózati kaszttá csontosodó baloldali-liberális politikai és véleményelit kiterjedt hazugságipart működtet Németországban és Európában, miközben tovább erőlteti a »menedékkérők« beszállítását a kontinensre.
S mivel Chemnitz hajdanán Karl-Marx-Stadt volt, Erich Honecker pártfőtitkár most röhöghet a túlvilágon: kellett nektek lebontani a berlini falat!”